Back سباق طواف فرنسا 1962 Arabic Tour de Francia 1962 AST Tro Bro-C'hall war varc'h-houarn 1962 Breton Tour de França de 1962 Catalan Tour de France 1962 German 1962 Tour de France English Tour de Francia 1962 Spanish 1962ko Frantziako Tourra Basque Tour de France 1962 French Omgong fan Frankryk 1962 Frisian
| 1962-es Tour de France | |||||
| 49 | |||||
| Verseny adatai | |||||
| Dátum | június 24. – július 15. | ||||
| Szakaszok száma | 22+2 | ||||
| Versenytáv | 4.274 km | ||||
| Győztes idő | 114 óra 31' 54" (37,306 km/h) | ||||
| Rangsor | |||||
 Győztes |  Jacques Anquetil (FRA)(ACCB) | ||||
| Második |  Jef Planckaert (BEL)(Faema) | ||||
| Harmadik | Raymond Poulidor (FRA) (Mercier) | ||||
 Pontverseny |  Rudi Altig (GER) (ACCB) | ||||
 Hegyi összetett |  Federico Bahamontes (ESP)(Margnat) | ||||
| Csapatverseny | ACCB-Saint Raphael-Helvett-Huchinson | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz 1962-es Tour de France témájú médiaállományokat. | |||||
Az 1962-es Tour de France volt a 49. francia körverseny. 1962. június 24-e és július 15-e között rendezték. Harminc év után újra kereskedelmi csapatok versenyeztek a Touron. Nyolc francia, öt olasz és két belga csapat vett részt, a csapattagokból hatnak hazai versenyzőnek kellett lennie. Bevezették az egyes útszakaszok osztályozását nehézségi fok alapján 1-től 4-ig és a pontokat eszerint adták.
A legerősebb francia csapat az ACCB vezetője Rudi Altig az 1962-es Vuelta Espana győztese, Jacques Anquetil a kétszeres Tour bajnok és Jean Graczyk volt. A verseny Belgiumból indult, a hazai pályán a világbajnok Rik van Looy szerette volna megszerezni a sárga trikót de egy húszfős szökevénycsapat Altig vezetésével nyert, nyolc perccel megelőzve a többieket. A hatodik szakaszon ismét egy szökevény csoport nyert és Albertus Geldermans vette át a vezető helyet. Előbb André Darrigade majd Willy Schroeders lett az első összetettben. A tizenegyedik szakaszon húsz versenyző került egy tömeges bukásba, a legrosszabbul Rik van Looy járt, sérülés miatt kórházba került.
A következő szakaszon került az élre Tom Simpson, az első angol aki viselhette a sárga trikót. A tizenharmadik részt Bahamontes nyerte de a második helyen célba érő Jozef Planckaert lett a vezető. A tizennegyedik szakaszon a belga Wiels csapat tagjai rosszullétre panaszkodtak, úgy vélték hogy az esti vacsorára kapott hal volt romlott, a verseny orvosa azonban kábítószerre gyanakodott. Tizennégy versenyző adta fel a küzdelmet, köztük Gaston Nencini és Hans Junkermann.
A tizennyolcadik szakaszon az út az eddigi legmagasabb hegyen a La Bonette, Restefond-on vezetett (2802 méter), a 241 kilométeres szakaszt 9 óra 20 perc alatt teljesítették a legjobbak. Jacques Anquetil csak a huszonegyedik szakaszon vette át a vezető helyet és nyerte a versenyt immár harmadszor.