2010 TK7 | |
![]() | |
A 2010 TK7 nevű aszteroida (zöld színnel jelölve) a WISE űrszonda által készített egyik képen | |
Felfedezése | |
Felfedező | WISE[1] |
Felfedezés ideje |
|
Felfedezés helye |
|
Ideiglenes név | 2010 TK7 |
Pályaadatok | |
Epocha | October 17, 2024 |
Aphélium távolsága | 1,19132 CsE |
Perihélium távolsága | 0,80953 CsE) |
Fél nagytengely | 1,00043 CsE) |
Pálya excentricitása | 0,19081 |
Orbitális periódus | 364,54504322801 nap |
Keringési periódus | 365,394 nap ( az L4-es Lagrange-pont körül ) |
Perihélium ideje | 2455579.88 JD 2011. január 18. 09:07:12 UTC |
Közepes anomália | 288,70350° |
Inklináció | 20,87827° |
Felszálló csomó hossza | 96,54520° |
Perihélium szöge | 45,84669° |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Méret | ~300 m |
Átlagos átmérő | 0,379 km |
Albedó | 0,059 |
Abszolút fényesség | 20,586 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz 2010 TK7 témájú médiaállományokat. | |
A 2010 TK7 kisbolygó a Föld elsőként felfedezett trójai kisbolygója, amely a Földdel közös pályát megosztva kering a Nap körül. A trójai aszteroidák olyan égitestek, amik az L4 vagy L5 Lagrange-pontokban keringenek, pályarezonanciájuk 1:1 arányú. Az L4 és L5 pontok 60°-kal a közös pályán keringő nagyobb tömegű test előtt, illetve után találhatók. Ilyen objektumokat korábban csak a Mars, Jupiter, Neptunusz, és a Szaturnusz holdjai körül figyeltek meg.
A 2010 TK7-nek megközelítőleg 300 méteres átlagos átmérője van. A pályája jól ismert. Miközben a Nap körül kering, az L4 Lagrange-pont körül is „táncol”, úgy, hogy közben periodikusan megközelíti a Földet, valamint az L3-as Lagrange-pontot. Ez a pálya a NASA számításai szerint 10 000 évig stabil marad, és keringése közben nem fogja megközelíteni a Földet 20 millió kilométernél jobban (ami 50-szerese a Föld-Hold távolságnak).
Az aszteroidát a NEOWISE csapat csillagászai fedezték fel a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer (széles látómezejű infravörös sugárzást felmérő felfedező műhold) segítségével 2010 októberében.