Back 8-cm-Granatwerfer-34 Breton 8 cm Granatwerfer 34 Catalan Granatwerfer 34 German 8 cm Granatwerfer 34 English 8 cm Granatwerfer 34 Spanish GrW 34 Estonian 8 cm Granatwerfer 34 Finnish Granatwerfer 34 French 8 cm Granatwerfer 34 ID 8 cm Granatwerfer 34 Italian
| 8 cm Gr.W. 34 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Típus | aknavető |
| Ország |  Harmadik Birodalom |
| Tervező | Rheinmetall |
| Gyártó | Rheinmetall |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1939-1945 |
| Alkalmazó ország | Harmadik Birodalom Bulgária |
| Háborús alkalmazás | Második világháború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 81,4 mm |
| Lőszer | 3,5 kg 8 cm sGrW34 |
| Tömeg | 62 kg acélcsővel, 57 kg öntvénycsővel t |
| Csőhossz | 1143 mm |
| Gyakorlati tűzgyorsaság | 15-25 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 174 m/s |
| Max. lőtávolság | 2400 m |
| Oldalirányzás | 10° - 23° |
| Magassági irányzás | 45° - 90° |
A 8 cm Granatwerfer 34 (rövidítve 8 cm Gr.W. 34 vagy 8 cm GrW 34, magyarul 8 cm-es gránátvető 34) egy szabványos német közepes aknavető volt a második világháborúban. Hírnevét extrém pontosságától és tűzgyorsaságától szerezte, bár ez nagyrészt a képzett kezelőszemélyzet érdeme.
A fegyvert 1932-ben alakította ki a Rheinmetall vállalat. Az aknavető hagyományos, a szállításhoz három részre (cső, villaállvány, talplemez) bontható simacsövű, igen gyorsan gyártható fegyver volt. A villaállványra oldalirányzó forgatókereket szereltek, az emelő mechanizmus alá pedig kereszt-beállító kézikerék került. A panoráma irányzékot a finom beállítások érdekében az oldalirányzó mechanizmusra szerelték. A fegyver a háborúban a német gyalogság meghatározó fegyvere volt, összesen több, mint 75000 darab készült, ebből 3625 db a háború előtt. A használat intenzitását mutatja, hogy 74 milliónál több lőszer készült hozzájuk.[1]
A háború első szakaszában rendszerint a lövész zászlóaljak géppuskás századaiban volt egy aknavető szakasz 3 rajjal, összesen 6 aknavetővel. E rajokban a két aknavetőt kezelő 12 fő mellett a vezetékes telefont és a távmérőt kezelő katonák, egy kocsis, két lóvezető és a rajparancsnok, azaz 22 fő, 4 ló, egy lőszeres szekér és két aknavető-hordozó taliga szerepelt. A szakasz törzsbe ezen túl futárok és a szakaszparancsnok tiszt szolgált. 1943 második felében az 5 cm-es gránátvetők hatékonyságával kapcsolatos kritikák miatt azokat a lövész századokban egy raj váltotta 2 db 8 cm-es aknavetővel. Így egy teljesen feltöltött lövész zászlóalj 12 aknavetővel bírt. E beosztás azonban nem vállt be. A szovjet területekre jellemző rossz utakon a lövész egységek csak 8 taligára szétosztva tudták a nehéz fegyvereket és a lőszerkészletet szállítani amely a frontvonalban igen nehézkes volt. Ezért 1944 májustól törölték e szervezeti egységet a lövész századokból, azonban ekkora igen nagy számban elterjedt puskagránátok biztosítottak tűzerőt a századoknak. A géppuskás századokban a háború végéig megmaradt a 6 vetős szakasz.[2][3][4]
A 8 cm GrW 34/1 egy alváltozat volt, amelyet önjáró platformra terveztek. A gépesített és páncélgránátos alakulatok lövész századaiban 2 db, a nehéz századokban 6 db ilyen volt rendszeresítve teherautón vagy féllánctalapason szállítva.
Gyártottak egy könnyebb és rövidebb csővel szerelt változatot is, amely a kurzer 8 cm Granatwerfer 42 volt, ezt az ejtőernyős alakulatok alkalmazták.
A Magyar Királyi Honvédség a háború alatt nagyobb mennyiségben vásárolta Németországból, majd az ország megszállása után a fegyverszállítmányokkal is jelentős mennyiség jutott az alakulatokhoz. A háború után a megmaradt példányokat jó ideig alkalmazták még, így a két részre szakadt Németország haderőiben egészen az ötvenes évek végéig hadrendben volt, amikor korszerűbb eszközökre cserélték fokozatosan.[5]
Az aknavetőt hagyományos 3,5 kg-os 8 cm-es repesz-romboló vagy füstgránátokkal használták, melyek lőtávolsága alig volt több, mint egy km. A lőtávolságot 1-3 további lőportöltet felhelyezésével növelték 2,4 km-ig. A főbb lőszertípusok:[1][6]
| Név | A lövedék átmérője | Robbanó töltet | Hatás | Egyéb információk |
|---|---|---|---|---|
| Wurfgranate 34
(Aknavetőgránát 34) |
80,7 mm | 533 g | Robbanás és repeszhatás | |
| Wurfgranate 34 Blauring
(Kékgyűrűs aknavetőgránát 34) |
530 g | A repeszhatáson túl vegyi töltetet is tartalmaz | Vegyiharc töltet: hányásra ingerlő Adamsite, nem használták a háborúban | |
| Wurfgranate 34 Ex és Üb
(Aknavetőgránát 34 Gyakorló) |
0 g | - | Az eredeti gránátot imitáló eszközök a kezelők képzésére | |
| Wurfgranate 34 Nb
(Aknavetőgránát 34 Köd) |
500 g | ~Fél percig tartó füstfelhőt képez | Hatóanyag: Habkőben kötött kén-trioxid | |
| Wurfgranate 34 Üb
(Aknavetőgránát 34 Gyakorló) |
57 g | A becsapódás helyét jelző kis robbanást képez csupán | Gyakorló lövészetekre készült | |
| Wurfgranate 34 Weißring
(Fehérgyűrűs aknavetőgránát 34) |
550 g | A repeszhatáson túl vegyi töltetet is tartalmaz | Vegyiharc töltet: Fenacil-klorid könnygáz, nem használták a háborúban | |
| Wurfgranate 38
(Aknavetőgránát 38) |
400 g | Robbanás és repeszhatás | Az "ugró" gránát előtöltet nélküli változata | |
| Wurfgranate 38 Deut
(Ugró Aknavetőgránát 38) |
200 g | Robbanás és repeszhatás | Ugró gránát, becsapódásakor egy kisebb töltet 2-3 méter magasba lökte, ahol a fő robbanótest képzett repeszhatást, így a földön vagy lövészgödörben fekvő élőerő ellen is hatékony. | |
| Wurfgranate 38 umg
(Aknavetőgránát 38 Átalakított) |
550 g | Blast and shrapnel effect | Az ugró gránátok hagyományos aknavető gránáttá átalakított változata. | |
| Wurfgranate 39
(Aknavetőgránát 39) |
400 g | Növelt repeszhatás | ||
| Wurfgranate 40
(Aknavetőgránát 40) |
80,9 mm | 2000 g | Jelentősen növelt erejű repeszhatás | A többi gránátnál kétszer nagyobb tömegű, hosszú rombológránát, mely akár kisebb épületek, vagy hevenyészett tábori erődítések rombolására is képes volt |
| Wurfgranate 40 Üb
(Aknavetőgránát 40 Gyakorló) |
0 g | - | Gyakorlógránát |
- ↑ a b Lexikon der Wehrmacht - Granatwerfer der Wehrmacht. www.lexikon-der-wehrmacht.de. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
- ↑ German Infantry Regiment, WWII Tactical and Technical Trends, No. 42, January 13, 1944 (Lone Sentry). www.lonesentry.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
- ↑ Volume 1/II-1, 1.09.39, 1st and 2nd Welle Army Infantry Divisions, German WWII Organizational Series. niehorster.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
- ↑ German Army Heavy Company (May 1944) (angol nyelven). Battle Order. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
- ↑ s GW 34. www.militaertechnik-der-nva.de. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
- ↑ 8 cm s. Gr. W. 34: Heavy Mortar – Catalog of Enemy Ordnance (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)