Adikhalamani

Adikhalamani
előd Núbia kusita uralkodója utód Arqamani (…)mr(…)t
Uralkodása	i. e. 2. század
Prenomen	tỉt-rˁ stp-n-nṯr.w ra*nw:D17-nTr-Z3-n:stp „Ré képmása, az istenek választottja”
Nomen	Adikhalamani Anhdzset Meriiszet „Adikhalamani, ki örökké él, Ízisz kedveltje”
A Wikimédia Commons tartalmaz Adikhalamani témájú médiaállományokat.

Adikhalamani núbiai kusita uralkodó volt a meroéi korszakban, az i. e. 2. században. Arqamanit követte a trónon, utóda egy olyan király volt, akinek neve csak töredékesen maradt fenn: (…)mr(…)t. Egyidőben uralkodott Horwennefer egyiptomi felkelővel, aki i. e. 207–186 között átvette a hatalmat Thébában, és felkelést vezetett IV. Ptolemaiosz ellen.

Adikhalamani két forrásból ismert: a debodi templomból, melynek reliefjein a király különféle isteneknek – Ámonnak, Mutnak, Ozirisznek, Ízisznek, Harpokratésznek, Nehbetnek és Uadzsetnek – mutat be áldozatot, valamint egy Philae-ben talált sztéléről. A debodi templom építését még IV. Ptolemaiosz kezdte meg.^[1] Adikhalamani uralkodása alatt a ptolemaidák elveszítették Felső-Egyiptomot, így a meroéiak el tudták foglalni Alsó-Núbiát. A felső-egyiptomi felkelést csak i. e. 18-ban verték le.

Adikhalamani philae-i sztéléje arról nevezetes, hogy ezen szerepel az utolsó terjedelmesebb szöveg, melyet núbiai uralkodó egyiptomi hieroglifákkal írt. Utódai már a meroéi írást használták.

Adikhalamani sírjának a meroéi piramisok közül a Beg. N 9-et tartják, ahol azonban egy bizonyos Tabirqa is megjelenik, így az azonosítás nem bizonyos.

1. ↑ Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen 1996, p. 591.