Adikhalamani

Adikhalamani
előd
Núbia
kusita uralkodója
utód
Arqamani
(…)mr(…)t

Uralkodásai. e. 2. század
Prenomen
<
ra nw
D17
nTrZ3n
stp
>

tỉt-rˁ stp-n-nṯr.w
ra*nw:D17-nTr-Z3-n:stp
képmása, az istenek választottja”
Nomen
<
iDAX
r
imn
n
anxD&t&N17 stt
H8
mr
>

Adikhalamani Anhdzset Meriiszet
„Adikhalamani, ki örökké él, Ízisz kedveltje”
A Wikimédia Commons tartalmaz Adikhalamani témájú médiaállományokat.
A núbiai piramisok, köztük Adikhalamani feltételezett sírja, az N 9

Adikhalamani núbiai kusita uralkodó volt a meroéi korszakban, az i. e. 2. században. Arqamanit követte a trónon, utóda egy olyan király volt, akinek neve csak töredékesen maradt fenn: (…)mr(…)t. Egyidőben uralkodott Horwennefer egyiptomi felkelővel, aki i. e. 207–186 között átvette a hatalmat Thébában, és felkelést vezetett IV. Ptolemaiosz ellen.

Adikhalamani két forrásból ismert: a debodi templomból, melynek reliefjein a király különféle isteneknek – Ámonnak, Mutnak, Ozirisznek, Ízisznek, Harpokratésznek, Nehbetnek és Uadzsetnek – mutat be áldozatot, valamint egy Philae-ben talált sztéléről. A debodi templom építését még IV. Ptolemaiosz kezdte meg.[1] Adikhalamani uralkodása alatt a ptolemaidák elveszítették Felső-Egyiptomot, így a meroéiak el tudták foglalni Alsó-Núbiát. A felső-egyiptomi felkelést csak i. e. 18-ban verték le.

Adikhalamani philae-i sztéléje arról nevezetes, hogy ezen szerepel az utolsó terjedelmesebb szöveg, melyet núbiai uralkodó egyiptomi hieroglifákkal írt. Utódai már a meroéi írást használták.

Adikhalamani sírjának a meroéi piramisok közül a Beg. N 9-et tartják, ahol azonban egy bizonyos Tabirqa is megjelenik, így az azonosítás nem bizonyos.

  1. Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen 1996, p. 591.

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne