Adrenalin

Adrenalin
IUPAC-név
(R)-4-(1-hidroxi-2-(metilamino)etil)benzol-1,2-diol
Más nevek	L-adrenalin
Kémiai azonosítók
CAS-szám	51-43-4
PubChem	838
DrugBank	APRD00450
ATC kód	A01AD01, B02BC09 C01CA24 R01AA14 R03AA01 S01EA01
Gyógyszer szabadnév	epinephrine
Gyógyszerkönyvi név	Adrenalini tartras
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C9H13NO3
Moláris tömeg	183,20 g/mol
Oldhatóság (vízben)	Vízben alig oldódik. Alkáli-lúgok és hígított erős savak sóképzéssel oldják. Vizes szuszpenziója (1+19) gyengén lúgos. 0,1
Fajlagos forgatóképesség [α]D	−50,0°-tól −53,5°-ig
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus	(MAO és COMT)
Biológiai felezési idő	2 perc
Terápiás előírások
Jogi státusz	Rx-only (US)
	S4 (AU)
Terhességi kategória	C (US)
	A (AU)
Alkalmazás	intravénás, intramuszkuláris, endotracheális

Az adrenalin vagy epinefrin a mellékvesevelő által termelt hormon és neurotranszmitter. A szimpatikus idegrendszer hatását közvetíti, vagyis egy szimpatomimetikum; az üss vagy fuss reakció (készenléti reakció; Cannon-féle vészreakció)^[1][2][3] egyik kulcshormonja. Szerkezetét tekintve egy fenil-etil-amin, mely a fenilalanin és tirozin aminosavakból szintetizálódik, és a katekolaminok közé tartozik. Ezek aromás katekolcsoportot tartalmazó aminok.

Mint minden katekolamin, az adrenalin is a sejtfelszíni adrenoreceptorokon fejti ki hatását. Legfőbb élettani feladata, hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt:

• tágítja a vázizmok, a szív, az agy és a máj ereit,
• ugyanakkor szűkíti a bőr, a bélcsatorna, a lép és a vesék ereit.
• A raktárakat kiürítve növeli a keringő vér mennyiségét.
• Növeli a szívösszehúzódások erejét (kontraktilitás), a szívfrekvenciát és az összehúzódások által pumpált vérmennyiséget.
• A glikogén lebontásának (glikogenolízis) fokozásával növeli a vércukorszintet,
• valamint fokozza a zsírlebontást (lipolízis) is.

Nagyobb dózisban adva érszűkítő és vérnyomásnövelő hatása dominál. Gyógyszerként injekció formájában alkalmazzák helyi érszűkítésre (pl. vérzéscsillapítás céljából), vagy szisztémásan, súlyos allergiás állapotokban (pl. anafilaxiás sokkban) illetve akut (heveny) szívelégtelenségben vagy szívmegálláskor. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben adrenalin-tartarát - Adrenalini tartras néven hivatalos.

1. ↑ Walter Bradford Cannon. Bodily changes in pain, hunger, fear, and rage (angol nyelven). New York: Appleton-Century-Crofts (1929) 
2. ↑ Went István. Élettan - Cannon-féle vészreakció. Medicina Kiadó (Budapest), 509. o. (1962) 
3. ↑ William F. Ganong. Az orvosi élettan alapjai. Medicina Kiadó (Budapest), 374. o. (1990). ISBN 963-241-783-6