Back أيروسميث Arabic ايروسميث ARZ Aerosmith AST Aerosmith Azerbaijani اروسمیث AZB Aerosmith Byelorussian Aerosmith BE-X-OLD Аеросмит Bulgarian Aerosmith BS Aerosmith Catalan

Aerosmith

Aerosmith
Aerosmith koncert 2003. szeptember 4-én a Washingtoni National Football League-ban. Balról jobbra: Brad Whitford, Steven Tyler és Joe Perry.
Aerosmith koncert 2003. szeptember 4-én a Washingtoni National Football League-ban. Balról jobbra: Brad Whitford, Steven Tyler és Joe Perry.
Információk
EredetUSA Boston
Alapítva1969
Aktív évek1970–napjainkig
Műfajhard rock,[1] blues-rock, rock and roll, pop-rock,[1] pop metal,[1][2][3] rhythm and blues
KiadóColumbia, Geffen, Sony
Kapcsolódó előadókThe Joe Perry Project, The Jam Band, The Jimmy Crespo Project, Whitford/St. Holmes, The Strangeurs/Chain Reaction, Run–D.M.C.
Tagok
Steven Tyler
Joe Perry
Joey Kramer
Tom Hamilton
Brad Whitford
Korábbi tagok
Ray Tabano
Jimmy Crespo
Rick Dufay
Az Aerosmith weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aerosmith témájú médiaállományokat.

Az Aerosmith amerikai hard rock zenekar, melyet gyakran illetnek a „The Bad Boys Boston” (bostoni rosszfiúk)[4] és az „America's Greatest Rock and Roll Band” (Amerika legnagyobb rock and roll zenekara)[5][6] jelzőkkel. A zenekar hagyományos rhytm & blues alapú rockot játszik,[7] de hosszas pályafutásuk alatt több stílus is felbukkant zenéjükben. Míg a korai érát a rhythm and blues és a bluesalapú hard rock jellemezte,[8][9] addig a 80-as években már poposabb és AOR-osabb felhanggal is megszólaltak, a hard rock mellett.[10] A sok stílusváltás ellenére is meg tudták őrizni sajátos arculatukat, és számos későbbi rockegyüttesnek jelentettek inspirációs forrást.[11]

Az együttes 1970-ben alakult Bostonban, miután Steven Tyler énekes csatlakozott a Jam Band két tagjához, Tom Hamilton basszusgitároshoz és Joe Perry gitároshoz. A felállás Joey Kramer dobossal és Ray Tabano gitárossal lett teljes. 1971-ben Tabanót Brad Whitford váltotta fel, így kialakult az együttes klasszikus felállása. 1972-ben a Columbia Records kiadóval szerződtek, de az első két albumuk (Aerosmith 1973, Get Your Wings – 1974) még nem lett sikeres. A mainstream áttörést az 1975-ben megjelent Toys in the Attic hozta el számukra, majd az ezt követő Rocks albummal szupersztár státuszba kerültek.[12] A sikerek hatására az első két album is platinalemez minősítést szerzett, a zenekar hűséges rajongótáborát pedig Blue Armyként (kék hadsereg) emlegették (utalva egységes farmerdzseki és nadrág megjelenésükre).

Az 1970-es évek közepén-végén az egyik legnépszerűbb együttesnek számítottak, a belső konfliktusok és a mértéktelen kábítószerhasználat viszont megakasztotta az együttes pályafutását, és a 80-as évekre népszerűségük jelentősen csökkent. Joe Perry 1979-ben, Brad Whitford 1981-ben kilépett, helyükre Jimmy Crespo és Rick Dufay került.[9] A már velük készült Rock in a Hard Place ugyan aranylemez lett, de már nem tudta megismételni a korábbi sikereket. 1984-ben Perry és Whitford visszatért, a zenekar pedig a Geffen Recordsszal kötött hosszú távú szerződést. Korábbi népszerűségüket az 1987-ben megjelent Permanent Vacation albummal érték el,[13] amelyet már a korábban jellemző alkohol- és drogproblémák nélkül készítettek el. Ezt követően olyan sikeres albumok születtek, mint a Pump (1989), a Get a Grip (1993), vagy a Nine Lives (1997). Az együttes 1980-as évek végi sikereit úgy szokás jellemezni, mint az egyik leginkább figyelemre méltó visszatérést a rockzene történetében.[8][9]

Öt évtizedes pályafutásuk alatt generációk sztárzenekaraira voltak hatással, kezdve a Guns N’ Rosestól a Metallicáig, a Mötley Crüe-től a Nirvanáig. Amerika egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő zenekara, amely kereskedelmileg a legkelendőbb amerikai zenekar, a világszerte több mint 170 millió eladott lemezével[14] (ebből 70,2 milliót adtak el az USA-ban).[15] Az Aerosmith tekinthető a legtöbb arany- és multiplatina-albummal rendelkező amerikai zenekarnak, ezenkívül számos zenei díj fűződik az együttes nevéhez. Pályájuk során 21 daluk került fel a Billboard Hot 100 Top 40-es listájára, amelyből kilenc vezette a Mainstream Rock listát. Emellett négy Grammy-díj és tíz MTV Video Music Awards fűződik a nevükhöz. Népszerűségüket az 1990-es években és az új évezredben is meg tudták őrizni, a mai napig telt házas stadionkoncerteket adnak. 2001-ben bekerültek a Rock and Roll Hall of Fame-be, de szerepeltek a Rolling Stone és a VH1 minden idők 100 legnagyobb előadóinak listáján is.[16] A két fő dalszerző Tyler és Perry 2013-ban a Songwriters Hall of Fame tiszteletbeli tagja lett,[17] míg a zenekar 2019-ben kapott csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán. 2020-ban az Aerosmith kapta meg a MusiCares Person of the Year díjat.[18]

  1. ↑ a b c Allmusic.com - Aerosmith
  2. ↑ Jonathon S. Epstein. Youth culture: identity in a postmodern world. Wiley-Blackwell, 1998, ISBN 1-55786-851-4. 299. old.
  3. ↑ Greatest hair/pop metal bands - Aerosmith
  4. ↑ "Aerosmith", or Joe Perry's Jam Band(known by followers) Rock and Roll Hall of Fame + Museum, http://www.rockhall.com/inductee/aerosmith Archiválva 2010. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hozzáférés ideje: 17/10/09.
  5. ↑ "...signature rifts, and it becomes clear why Aerosmith has been tagged 'America's Greatest Rock and Roll Band.' Few bands on the globe–forget just the United States–have accomplished what Aerosmith have. The band has sold more than 150 million albums worldwide and has won countless awards, including three Grammys. And, with a few exceptions, Aerosmith has delivered on its promise: to make music that strikes the listener in the heart, feet, soul and groin." in Walker, Don (August 15, 1998), "Rock This Way: A Brief History of Roads Taken", Billbaord 110 (33): 20, ISSN 00062510
  6. ↑ Aerosmith's Opening Night: Crazy Amazing For Hell's Angels And 'Jaded' Kids. Brian Ives. MTV. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 28.)
  7. ↑ Mark Coleman: Aerosmith: Get A Grip: Music Reviews: Rolling Stone. Rolling Stone. [2007. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 31.)
  8. ↑ a b [Aerosmith az AllMusicon Aerosmith Biography]. Stephen Thomas Erlewine. Allmusic[halott link]
  9. ↑ a b c Aerosmith: Biography: Rolling Stone. Rolling Stone. [2007. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. ↑ Aerosmith & KISS will be performing at the Tweeter Center on September 26, 2003.. Darryl Cater. ChicagoGigs.com. [2008. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  11. ↑ [Aerosmith az AllMusicon allmusic — Pop-Metal]. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. április 12.)[halott link]
  12. ↑ Aerosmith Just Keeps On Rockin’. Articlecity.com. [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 6.)
  13. ↑ „Aerosmith — Full Biography”, The New York Times (Hozzáférés: 2008. április 6.) 
  14. ↑ Aerosmith bio (angol nyelven). ticketsinventory.com. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  15. ↑ Top Selling Artists. Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA.com). (Hozzáférés: 2011. március 28.)
  16. ↑ The Immortals — The Greatest Artists of All Time: 57) Aerosmith. Rolling Stone. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  17. ↑ Steven Tyler and Joe Perry Picked for Songwriters Hall of Fame. Rolling Stone, 2013. február 22. [2013. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 23.)
  18. ↑ Aerosmith Named MusiCares 2020 Person of the Year. JON BLISTEIN. rollingstone.com. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne