Afroamerikaiak

Afroamerikaiak

Híres afroamerikaiak (balról jobbra, fentről lefele): Frederick Douglass, Beyoncé Knowles, Henry Johnson, Condoleezza Rice, Martin Luther King, Colin Powell, W. E. B. Du Bois, Robert Lee Curbeam, Malcolm X

Teljes lélekszám

46 936 733 (A teljes népesség 14,2%-a) (2020)[1]

Régiók

Amerikai Egyesült Államok, főként az ország déli részén és városi területeken

Nyelvek

angol a kisebbségek nyelvei: spanyol, francia, portugál, kreol (louisianai és gullah), afrikai nyelvek

Vallások

protestáns (71%), katolikus (5%), Jehova tanúi (2%), iszlám (2%) és nem vallásosak (18%)[2]

A Wikimédia Commons tartalmaz Afroamerikaiak témájú médiaállományokat.

Az afroamerikai (vagy az Egyesült Államokban gyakrabban: afrikai amerikai; angolul: African American vagy African-American, korábban: Afro-American) kifejezés az Egyesült Államokban élő, de afrikai (főleg fekete-afrikai) származással rendelkező személyekre használatos.^[3] Ezen személyek nagy része az egykor Afrikából Észak-Amerikába hurcolt rabszolgák leszármazottai, és az eredeti definíció csak rájuk vonatkozott,^[4][5][6] de napjainkban már bevándorlókra vagy gyermekeikre is használják a kifejezést.^[6]

Az afroamerikaiak az Egyesült Államok harmadik legnagyobb etnikai csoportja a fehér amerikaiak és a latin-amerikaiak után.^[7] A legtöbb afroamerikai nyugat- és közép-afrikai felmenőkkel rendelkezik, de vannak, akiknek ősei között ezek mellett még európaiak és indiánok is találhatók.^[8]

Az afroamerikaiak története a 16. században kezdődött, amikor Nyugat-Afrikában afrikaiakat adtak el európai kereskedőknek, akik a tizenhárom gyarmat egyikébe hurcolták a megvásárolt rabszolgákat. Miután megérkeztek Észak-Amerikába, európai gyarmatosítókhoz kerültek, és ültetvényeken dolgoztak, főként délen. Azok, akiket ritka esetekben felszabadítottak rabszolgatartóik vagy elmenekültek, független településeket alapítottak. Miután az Egyesült Államokat megalapították 1783-ban, a fekete emberek nagy része továbbra is rabszolga maradt, főleg az ország déli részén, ahol több, mint négy millió rabszolgát csak az 1865-ös polgárháború során szabadítottak fel.^[9] Ezt követően az afroamerikaiak állampolgárok lettek és szavazatjogot kaptak, de a fehér felsőbbrendűség elméletei miatt továbbra is másodrangú polgárokként kezelték őket. Ez a 20. század végén kezdett el változni: a törvényes szegregációt megszüntették, és a polgárjogi mozgalom is fejleményeket hozott. Ennek ellenére az afroamerikaiak elleni rasszizmus a 21. században is jelen van. 2008-ban Barack Obama lett az ország első afroamerikai elnöke.^[10] Mississippi formailag csak 2013 februárjában ratifikálta az amerikai alkotmánynak a rabszolgaság eltörléséről rendelkező kiegészítését, amelyet még 1865-ben fogadtak el.^[11]

Az afroamerikai kultúrának nagy befolyása volt világszerte, beleértve irodalomban, képzőművészetekben, az angol nyelvben, filozófiában, politikában, sportban és zenében is. A zenére akkora befolyása volt az afroamerikai közösségnek, hogy szinte minden, Amerikában gyökerező zenei stílus részben vagy egészben tőlük származik, úgymint a dzsessz, a gospel, a blues, a diszkó, a hiphop, az R&B, a soul és az amerikai rock is.^[12][13]

1. ↑ Race and Ethnicity in the United States (angol nyelven). United States Census Bureau, 2020. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
2. ↑ Religious tradition by race/ethnicity. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
3. ↑ African Americans Law and Legal Definition | USLegal, Inc.. definitions.uslegal.com. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
4. ↑ Bureau, US Census: Census 2000 Brief: The Black Population: 2000. Census.gov. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
5. ↑ Don C. Locke – Deryl F. Bailey: Increasing Multicultural Understanding. 2013–09–17. 106. o. ISBN 978-1-4833-1421-1 Hozzáférés: 2023. május 17.  
6. ↑ ^{a b} Who is an ‘African American’? Definition evolves as USA does (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
7. ↑ Measuring Racial and Ethnic Diversity for the 2020 Census (amerikai angol nyelven). The United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
8. ↑ Gates, Henry Louis Jr. In Search of Our Roots: How 19 Extraordinary African Americans Reclaimed Their Past. New York: Crown Publishing (2009) „20–21” 
9. ↑ Harris, Paul. „How the end of slavery led to starvation and death for millions of black Americans”, The Observer, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2023. május 17.) (brit angol nyelvű) 
10. ↑ MacAskill, Ewen, Elana. „Barack Obama to be America's first black president”, The Guardian, 2008. november 5. (Hozzáférés: 2023. május 17.) (brit angol nyelvű) 
11. ↑ Cite web-hiba: az archiveurl és az archivedate csak együtt használható!Mississippi csak most ratifikálta a rabszolgaság eltörlését. mno.hu. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva].
12. ↑ The soundtrack of history: How Black music has shaped American culture through time (angol nyelven). NBC News, 2021. február 21. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
13. ↑ Osei, Sarah: How Black people created all your favorite music. Higbsnobiety. (Hozzáférés: 2023. május 17.)