Anne Hutchinson | |
![]() | |
Született | Anne Marbury 1591[1][2][3][4][5] Alford |
Elhunyt | 1643 (51-52 évesen)[1][2][4][5][6] Új-Hollandia |
Állampolgársága | angol |
Házastársa | William Hutchinson (Rhode Island)[7][8] |
Gyermekei | Edward, Susanna, Richard, Faith, Bridget, Francis, Elizabeth, William, Samuel, Anne, Mary, Katherine, William, Susanna, Zuriel |
Szülei | Bridget Dryden Francis Marbury |
Foglalkozása |
|
Iskolái | otthonoktatás |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Hutchinson témájú médiaállományokat. | |
Anne Hutchinson (születési nevén Marbury) (Alford, Lincolnshire, 1591. – New Netherland (ma Bronx, New York) 1643. augusztus 20.) puritán lelki tanácsadó, 15 gyermek édesanyja, az 1636 és 1638 között a fiatal Massachusetts Bay-gyarmatot megrázó antinomianizmus-viták fontos szereplője. Erős vallási meggyőződése ellentétes volt a bostoni puritán papság nézeteivel, népszerűsége és kisugárzása csaknem szkizmához vezetett a New England-i puritán közösségben. Beperelték és elítélték, támogatóival együtt el kellett hagynia a gyarmatot.
Hutchinson a lincolnshire-i Alfordban született, édesapja, a tanárként is tevékenykedő anglikán pap Francis Marbury sokkal jobb oktatást nyújtott neki, mint más lányok kaphattak. Fiatal felnőttként Londonban élt, itt ment hozzá a már szülőföldjén megismert William Hutchinsonhoz. Az Alfordhoz közeli Bostonban prédikáló John Cottont követve költöztek vissza Lincolnshirebe. Mikor a szenvedélyes puritán 1633-ban az Újvilágba emigrált, a házaspár egy évre rá követte 11 gyermekével, gyorsan beilleszkedtek az új-angliai Boston növekvő létszámú telepese közé. Anne bábaként dolgozott, hamar társa lett a segítségre szorulóknak, ezt tetézték személyes vallási meggyőződései is. Minden héten otthonában fogadott asszonyokat, megbeszélve velük az előző prédikációk tartalmát. Hamarosan férfiak is megjelentek találkozóin, például a kolónia fiatal kormányzója, Henry Vane.
Az egyház helyi elöljáróit (kivéve férje sógorát, John Wheelwrightot és Cottont) támadni kezdte azért, mert Anne szerint a „kegyelem szövetsége” helyett inkább a „munka szövetségét” hirdették. Az egyre nyilvánvalóbbá váló vádak, illetve Anne hagyományos puritán teológiával ellenkező tanításai egyre kellemetlenebbé váltak a papság számára, ez végül az „antinomianizmus-viták” néven ismertté vált persorozathoz vezetett. Anne 1637-es pere azzal ért véget, hogy el kellett hagynia a gyarmatot. 1638 márciusában egy egyházi vizsgálat is kiközösítette.
Hutchinson és támogatói megalapították Portsmouth telepét Roger Williams Providence Plantations-alapító ösztönzésével. Férje halála után néhány évvel, mikor Rhode Islandot massachussetsi hódítás fenyegette, Hutchinson Új-Hollandia földjére menekült. Öt gyermeke Új-Angliában vagy Angliában maradt, míg ő kisebb gyermekeivel az ősi Split-szikla közelében telepedett le (itt alakult ki később New York egyik kerülete, Bronx). 1643 augusztusában Hutchinsont, gyermekei közül hatot és háztartásbelijeit szivanoj indiánok lemészárolták. A Kieft háborúja idei mészárlást csak 9 éves lánya, Susanna élte túl, ő fogságba esett.
Hutchinson a tizenhárom gyarmat vallási szabadságának, illetve az egyházakban szolgáló nőknek a történetében is fontos szerepet játszott, megkérdőjelezte az egyház vezetőinek hatalmát. Massachusetts az országgyűlés épületében emelt neki szobrot, „a polgári szabadság és vallási tolerancia bátorságát idézve”. A legismertebb – vagy leghírhedtebb – nőnek tartják az amerikai gyarmatok történetében.