Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel. Közönséges anyaggal találkozva megsemmisül (annihiláció) mindkettő és energia szabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. A folyamat fordítva is lejátszódhat, amikor nagy energiájú fotonok anyagrészecske–antianyag-részecske párokat hoznak létre.
Antianyagot (pontosabban antihidrogént) mesterségesen első ízben a CERN-ben sikerült előállítani és megfigyelni 1995-ben (Low Energy Antiproton Ring, LEAR). Azóta sikerült antideutériummagot (antiproton és egy antineutron) is előállítani, illetve a BNL RHIC gyorsítójának STAR kísérletében antihéliumot és antihiperhéliumot is.[1]