Apicomplexa

Apicomplexa
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Csoport: Diaphoretickes Csoport: Tsar Csoport: Sar Csoport: Alveolata Törzs: Apicomplexa Levine, 1970[1][2]
Osztályok, alosztályok
Aconoidasida (= Hematozoa) Conoidasida Coccidia (= Coccidiasina) Gregarinia (= Gregarinasina)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Apicomplexa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Apicomplexa témájú kategóriát.

Az Apicomplexa (más néven Apicomplexia) az Alveolata nagyrészt parazita tagokból álló törzse. Legtöbbjük egyedi sejtszervecske-szerkezettel rendelkezik, benne az apikális komplex membránt tartalmazó nem fotoszintetikus apikoplasztisszal. Az apikális alakot (például a Ceratium furca esetén) a gazdasejtbe kerüléshez használja.

Tagjai egysejtűek és spóraképzők. Legtöbbjük állati obligát endoparazita,^[3] kivéve az eredetileg a Chytridiomycota divisióba sorolt, a tengeri állatokban szimbionta Nephromycest^[4] és a Chromeridát, melynek egyes tagjai korallok fotoszintetikus partnerei. Csak egyes ivarsejtjei rendelkeznek mozgásra alkalmas szerkezetekkel, például ostorral vagy állábbal.

Sokrétű csoport, közéjük tartoznak például a Coccidia, a Gregarinasina, a Piroplasmida, a Haemogregarinidae és a Plasmodiidae. Tagjai többek közt az alábbi betegségeket okozzák:

• babesiózis (Babesia)
• malária (Plasmodium)
• cryptosporidiózis (Cryptosporidium parvum)
• ciklosporiázis (Cyclospora cayetanensis)
• cisztoizosporiázis (Cystoisospora belli)
• toxoplazmózis (Toxoplasma gondii)

A név két latin szóból (apex – csúcs, complexus – behajlás – a sporozoita sejtszervecskéi után) származik. Az egykori Sporozoa – egy ostorok, csillók és állábak nélküli parazita protozooncsoport – legnagyobb részét alkotja. Az Apicomplexa legtöbb tagja azonban vitorlázva mozog^[5] adhézió és kis statikus miozinmotorok révén.^[6] A többi fő ág az Ascetosporea (Rhizaria), a Myxozoa (erősen levezetett bordásmedúzák) és a Microsporidia (gombákból származnak). Néha a Sporozoát az Apicomplexa szinonimájának vagy részének tekintik.

1. ↑ Levine ND (1970). „Taxonomy of the Sporozoa”. J Parasitol 56 (4, Sect. 2, Part 1: Supplement: Proceedings Of the Second International Congress of Parasitology), 208–209. o. JSTOR 3277701. 
2. ↑ Levine ND (1971. május 1.). „Uniform Terminology for the Protozoan Subphylum Apicomplexa”. J Eukaryot Microbiol 18 (2), 352–355. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1971.tb03330.x. 
3. ↑ Jadwiga Grabda. Marine fish parasitology: an outline. VCH, 8. o. (1991). ISBN 978-0-89573-823-3 
4. ↑ Saffo M. B. (2010). „Nephromyces, a beneficial apicomplexan symbiont in marine animals”. Proceedings of the National Academy of Sciences 107 (37), 16190–16195. o. DOI:10.1073/pnas.1002335107. PMID 20736348. PMC 2941302. 
5. ↑ Kappe, Stefan H.I. (2004. január 1.). „Apicomplexan gliding motility and host cell invasion: overhauling the motor model”. Trends in Parasitology 20 (1), 13–16. o. DOI:10.1016/j.pt.2003.10.011. PMID 14700584. 
6. ↑ (2010. október 1.) „How apicomplexan parasites move in and out of cells”. Curr Opin Biotechnol 21 (5), 592–598. o. DOI:10.1016/j.copbio.2010.05.009. PMID 20580218. PMC 2947570.