Archaeoceti

Archaeoceti
Evolúciós időszak: Kora eocén – késő oligocén, 50–23,3 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Basilosaurus cetoides koponya
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Cetancodontamorpha Alrend: Whippomorpha Csoport: Cetaceomorpha Alrendág: Cetek (Cetacea) Brisson, 1762 Részalrend: Archaeoceti Flower, 1883
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Archaeoceti témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Archaeoceti témájú kategóriát.

Az Archaeoceti („őscetek”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis részalrend.

A ceteknek egy kihalt parafiletikus csoportja, amelyből ma élő cetek (Autoceta) származnak - sziláscetek (Mysticeti) és fogascetek (Odontoceti).

Korábban azt gondolták, hogy az archaeocetidák a mesonychidáktól, az ősi patás ragadozóktól származnak, amelyekkel fogaik hasonlóságokat mutatnak, a molekuláris genetikai és egyéb morfológiai kutatások szerint azonban valószínűleg a párosujjú patásoktól (Artiodactyla) erednek és így a vízilovak rokonai. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje, a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten, ilyen módon az Archaeoceti taxon részalrenddé vált.^{[1][2][3][4][5]}

Az archaeocetidák még túlélték az eocén-oligocén kihalási eseményt, de nemeik nagyon megfogyatkoztak. Az oligocén elején még gyakoriak voltak a tengerekben, bár már nem olyan gyakoriak, mint az eocénben. Utolsó képviselője valószínűleg a Kekenodon onamata nevű faj volt, amely az oligocén végén pusztult ki, alulmaradva a fogascetekkel és a oligocén-miocén határán új fejlődésnek induló cápákkal szemben (mint a C. megalodon). Kihalásuk másik magyarázata lehet, hogy az oligocén végén fokozatosan lehűlt az óceán (de az is lehet, hogy a két tényező együtt hatott).

1. ↑ (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487. PMC 2629576. 
2. ↑ (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400. 
3. ↑ Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931. 
4. ↑ (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867. 
5. ↑ Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)