Asteridae | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
Asterids (APG) | ||||||||||||
Főbb kládok | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Asteridae témájú kategóriát. |
Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alcsaládjaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is az asterids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.
13 rend 100-nál több családjába sorolt mintegy 65 000 faj tartozik ide,[1] mások szerint több mint 90 000.[2]
Becslések szerint a csoport a kréta időszakban jelent meg, 128-107 millió évvel ezelőtt.[3][4]
Az asterid klád monofiletikus voltát a molekuláris genetikai szintű apomorfiákon (rbcL- és 18S rNDS-szekvenciák) túl morfológiai azonosságok is támogatják. Ilyen az egyrétegű, vastag integumentum (ez a jelleg máshol is előfordul); a vékony falú makrosporangium ('tenuinucellate' állapot). Az endospermium többnyire celluláris, a pollenszemek 3 sejtet tartalmaznak. Többségükre jellemző a lágyszárúság, a forrt párta (ez is előfordul máshol), az egyik porzókör hiánya, a hímnős, rovarporozta virág.[2]
Jellemző másodlagos anyagcseretermékeik az iridoidok, indol- és szteroidalkaloidok, poliacetilének és szeszkviterpén-laktonok.[5]