Az ateizmus azon emberek világnézetének gyűjtőneve, akiknek egyetlen közös tulajdonsága, hogy nem hisznek isten(ek)ben.[1] Az ateizmus nem egy hit, és nem egy vallás.
Az ateisták különbözőképpen viszonyulhatnak a vallásokhoz és az istenhit kérdéséhez, nincs szükségképpen közös világképük, az ateizmus nem egy ideológia. Az ateizmusnak nincsenek vezetői, nincs szentkönyve, nincs erkölcsi szabályrendszere. A legtöbb ateista a szekuláris humanizmus elveit tudja magáénak, de nem mindegyik. Néhányan gnosztikus ateisták, akik állítják, hogy istenek nem léteznek, míg sokan agnosztikus ateisták, azaz csupán nem hisznek, mert szerintük nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az istenekben való hit racionális legyen.
Az ateisták között vannak erősen vallás- és egyház-ellenesek, akik élesen bírálják, kritizálják az egyházak tevékenységét és állami finanszírozását, a vallások összefonódását a politikával, vagy a hitoktatások jelenlétének helyességét az oktatási intézményekben.
Nem minden ateista racionális következtetésből ateista. Az ateizmus nem önmagában nem jelenti azt, hogy valaki nem hihet valami felsőbb intelligenciában, ami hite szerint nem egy isten. Előfordul olyan ateista is, aki hisz babonákban, asztrológiában, vagy kártyajóslásban, homeopátiában, akupunktúrában.
Vannak ateisztikus vallások is, mint a buddhizmus egyes ágai, a konfucianizmus, taoizmus, vagy dzsainizmus; amelyek azért úgymond ateisztikusak, mert ezekben a vallásokban nincsenek istenek, istenekbe vetett hit.