Bahrein

Bahreini Királyság
مملكة البحرين (Mamlakatu l-Bahrajn)
Bahrein zászlaja Bahrein címere
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk Nemzeti himnusz: Bahrainuná
Fővárosa	Manáma
é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″26.0675, 50.55111126.067500°N 50.551111°EKoordináták: é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″26.0675, 50.55111126.067500°N 50.551111°E
Államforma	monarchia
Vezetők
Malik	Hamad
Miniszterelnök	Halífa ibn Szalmán al-Halífa
Koronaherceg	Szalmán
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol, újperzsa, urdu
független	1971
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi Világszervezet Arab Liga Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Gazdaságfejlesztési Arab Bank Gazdasági–Társadalmi Fejlesztési Arab Alap Arab Valutaalap Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Öböl Menti Együttműködési Tanács Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Vám Világszervezet atomsorompó szerződés
Népesség
Népszámlálás szerint	1 569 666 fő (2023)[1]
Rangsorban	149
Becsült	1 800 000 [2] fő (2022)
Rangsorban	149
Népsűrűség	2240 fő/km²[3]
GDP
Egy főre jutó	20 759
Földrajzi adatok
Terület	778,3 km²
Időzóna	UTC+03:00 Asia/Bahrain (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Bahreini dinár (BHD)
Nemzetközi gépkocsijel	BRN
Hívószám	973
Segélyhívó telefonszám	999 112
Internet TLD	.bh
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahreini Királyság témájú médiaállományokat.

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság^[4]) szigetország a Perzsa-öbölben. Nevét a Budapestnél területileg alig nagyobb, fő szigetéről kapta, amelyet út köt össze a szaúd-arábiai Dammámmal.

A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

1. ↑ https://data.who.int/countries/048, 2024. november 22.
2. ↑ Worldometers
3. ↑ Worldometers 2020
4. ↑ A Földrajzi név-bizottság 45. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)