Back Kewer Afrikaans በራብሪት Amharic Coleoptera AN Ceafer ANG خنافس Arabic خنافس ARZ Coleoptera AST Emikwanisis ATJ Sərtqanadlılar Azerbaijani Ҡаты ҡанатлылар Bashkir
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: perm–holocén | ||||||||||||||||
 Különféle fejlődési irányokba tartozó bogarak
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bogarak témájú kategóriát. |
A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is.[1] A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel.[2]
Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
- a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
- előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
- az ivarszervek a potrohba behúzottak;
- a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.[3]
Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak.[3]
A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300.
A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával.[4] Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).
A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak.
- ↑ Brehm: Az állatok világa[halott link]
- ↑ Michael F. Whiting (2002). „Phylogeny of the holometabolous insect orders: molecular evidence”. Zoologica Scripta 31 (1), 3–15. o. DOI:10.1046/j.0300-3256.2001.00093.x.
- ↑ a b David R. Maddison: Tree of Life: Coleoptera. Characteristics
- ↑ Alexey A. Polilov (2015). „How small is the smallest? New record and remeasuring of Scydosella musawasensis Hall, 1999 (Coleoptera, Ptiliidae), the smallest known free-living insect.”. ZooKeys 526, 61-64. o. DOI:10.3897/zookeys.526.6531. (Hozzáférés: 2025. március 3.)