Buda ostroma (1530)

„Buda ostroma” lehetséges további jelentéseiről lásd: Buda ostroma (egyértelműsítő lap).

Buda ostroma (1530)
Magyar belháború (1526–38)
Buda vára
Dátum	1530. október 31. – december 20.
Helyszín	Buda, Pest, Víziváros és környékük
Eredmény	Magyar-török győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Habsburg Ausztria  Cseh Királyság  Német-római Birodalom  Spanyol Királyság  Pápai Állam  Habsburg Ferdinánd magyar királysága  Szapolyai János magyar királysága  Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Wilhelm von Roggendorf  Török Bálint  I. (Szapolyai) János magyar király  Bánffy János nádor  Lodovico Gritti
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
9000 német, spanyol, osztrák, cseh, olasz gyalogos és lovas 3-4000 magyar 5000 török és szerb 2000 magyar, cseh és szlovák

Buda ostroma 1530. október 31-étől december 20-áig tartott. A magyar fővárost Wilhelm von Roggendorf császári hadvezér vívta Szapolyai János magyar király csapataival szemben, akiket török segédhadak támogattak. Az ostromot sikeresen visszaverte Szapolyai, de a harc igazi érdemesei valójában a törökök.
1531-ben jogilag két részre vált Magyarország, az egyik felén I. Ferdinánd uralkodott, a másikon Szapolyai, de a harcok még közel hét évig nem hagytak alább. A széthúzás, a bizonytalanság és az állandó oszmán-török intervenciók előidézték az ország háromrészre való szakadását, amely állapot több mint százötven évig tartott.