Back Buddhism in Taiwan English Bouddhisme à Taïwan French Buddhisme di Taiwan ID Buddismo a Taiwan Italian 台湾の仏教 Japanese तैवानमधील बौद्ध धर्म Marathi Boeddhisme in Taiwan Dutch Буддизм на Тайване Russian தைவானில் பௌத்தம் Tamil 台灣佛教 Chinese

Buddhizmus Tajvanban

A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus
Tajvani buddhista szerzetes hagyományos öltözékben és bambusz kalapban

Tajvanban a buddhizmus a legfőbb vallás. A tajvani emberek a mahájána buddhista irányzatot, a konfucianizmus és a taoizmus helyi gyakorlatait követik leginkább.[1] Ezen belül egy kis csoport a kínai buddhista tanításokat és egyházi szervezetet támogatja, ám nem feltétlenül tartják be az egyéb ázsiai hagyományokban szokásos önmegtartóztató gyakorlatokat. A lakosság mintegy 90%-a vallja magát buddhistának.[2] A buddhizmus egyik helyi sajátossága a vegetarianizmus.

A tajvani kormányzás különbséget tesz taoizmus és buddhizmus között és a jelentései szerint a követők létszáma közel azonos (2005-ben a 23 milliós lakosságból 8 millió buddhistát és 7,6 millió taoistát számoltak). A magukat taoistának valló tajvaniak valójában a buddhizmusra épülő kínai hagyományos vallás szinkretikus gyakorlatait követik. A magukat buddhistának vallók helyi vallásokat is követhetnek, amelyekben szintén hódolnak olyan buddhista alakok előtt, mint Kuanjin vagy Maitréja és szintén vegetáriánus étrendet tartanak.

Négy helyi buddhista tanítót a tajvani buddhista „négy mennyei király” személyéhez kapcsolnak. A hozzájuk kapcsolódó intézmények jelentősek az országon belül. Ezek a következők:

Közülük többre is hatással volt az ún. humanista buddhizmus (人間佛教), amely Jin Sun (印順) személyéhez kapcsolódó teológiai megközelítés, amely a tajvani buddhizmus egyik sajátossága. Ma már világszerte vannak követőik és oktatási központjaik és a történelmi relációt megfordítva az újkorban a tajvani buddhisták játszottak fontos szerepet a buddhizmus felélesztésében Kínában.

A humanista buddhizmus közvetlenebb kapcsolatot igyekszik teremteni a buddhista közösségek és a társadalom egésze között. Másik elnevezése a társadalmilag elkötelezett buddhizmus, amely olyan módon próbál elérni fejlődést a társadalomban, hogy részt vesz például a környezetvédelmi és különböző emberi és állati jogokkal foglalkozó csoportok mozgalmaiban. A tajvani buddhista intézmények többsége nagy hangsúlyt fektet erre a megközelítésre.[3][4]

A mai buddhista intézmények társadalmi célú feladatokban vesznek részt, például oktatási intézményekben és kórházakban segítenek, illetve katasztrófák esetén sietnek a károsultak szenvedésien enyhíteni.[5] Ez a megközelítés az új generációk teljes támogatását élvezi.

Bizonyos intézmények között előfordultak viták azzal kapcsolatban, hogy a buddhizmusnak milyen szerepet kell betöltenie a politikában. Általánosságban a buddhista intézmények nem támogatják, hogy tagjaik részt vegyenek a politikában. Például a Fo Kuang San buddhista iskola bátran támogatja az olyan értékeket, mint egyenlőség, szabadság és észszerűség, azonban ez még nem feltétlenül sodorja őket a politika területére.[6] A legnépszerűbb buddhista intézmények tagjai a középosztályhoz tartoznak.[7] Ez a társadalmi réteg a gazdasági sikerek jelentős haszonélvezőjének számít, amely által az ide tartozó polgároknak több a szabadidejük és szívesebben vesznek részt társadalmi érdekű tevékenységekben, amelyről úgy vélik, hogy értelmet ad az életüknek.

A buddhista iskolák hozzájárulnak a kulturális eseményekhez is és különféle művészeti képzéseket tartanak - például kalligráfia vagy tánc.[8] Nem csak a buddhista intézmények támogatják közvetlenül a társadalmat, de úgy tűnik, hogy a kultúrába fektetett hangsúly által beszivárognak az emberek mindennapi életébe. Ezáltal közelebb kerülnek az emberek a buddhista tanításokhoz és lecsökken a szakadék a szerzetesek és az apácák, valamint a világi emberek között. Ez hozzájárul az emberek közösségbe vetett hitébe és erősíti az önazonosság érzetét.

  1. ↑ Major Religions Ranked by Size. adherents.com. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  2. ↑ Benoit, Vermander S.J. (Winter 1998). „Religions in Taiwan: Between Mercantilism and Millenarianism”. Inter-Religio, 63–75. o, Kiadó: Taipei Ricci Institute. [2012. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.) 
  3. ↑ 解嚴後台灣新興佛教現象及其特質. ddbc.edu.tw. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  4. ↑ 解嚴後台灣佛教新興教派之研究. url.tw
  5. ↑ The Politics of Buddhist Organisation in Taiwan, 1989-2003: Safeguarding the Faith, Building a Pure Land, Helping the Poor by Andre Laliberte. Review by Scott Pacey The Chine Journal, No. 53, Celebrating the Universities Service Centre for China Studies 217-219. o. (University of Chicago Press, Jan 2005) 218. o.]
  6. ↑ David Schak and Hsin-Huang Michael Hsiao, « Taiwan’s Socially Engaged Buddhist Groups », China perspectives [Online], 59 | May - June 2005, Online since 1 June 2008, connection on 2 September 2012. URL : http://chinaperspectives.revues.org/2803 pg4
  7. ↑ Democracy's Dharma: Religious Renaissance and Political Development in Taiwan by RichardMadsen Review by: Scott Pacey The China Journal, No. 60 , pp. 203-205 (University of Chicago press, July 2008) 203].
  8. ↑ David Schak and Hsin-Huang Michael Hsiao, « Taiwan’s Socially Engaged Buddhist Groups », China perspectives [Online], 59 | May - June 2005, Online since 1 June 2008, connection on 2 September 2012. URL : http://chinaperspectives.revues.org/2803. pg 12
From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne