Back Burgenland Afrikaans Burgenland ALS Burgenland AN بورغنلاند Arabic Burgenland AST Burgnland BAR Бургенланд Byelorussian Бургенлянд BE-X-OLD Бургенланд Bulgarian বুর্গেনলান্ড Bengali/Bangla
| Burgenland | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Székhely | Kismarton (Eisenstadt) | ||
| Legnagyobb város | Kismarton | ||
| Alapítás éve | 1921 | ||
| Kormányzó | Hans Peter Doskozil (SPÖ) | ||
| ISO 3166-2 | AT-1 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 294 436 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
| Rangsorban | 9. | ||
| Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 333 m | ||
| Legmagasabb pont | Írott-kő, 884 m | ||
| Terület | 3965,46 km² | ||
| Rangsorban | 7. | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Burgenland weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burgenland témájú médiaállományokat. | |||
Burgenland (magyarul: Őrvidék, Felsőőrvidék vagy újabban Várvidék, horvátul: és gradistyeiül: Gradišće, szlovénül: Gradiščanska, vendül: Gradišče, csehül: Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. 3965,46 km2-es területével szomszédunk 7. legnagyobb tartománya, ezzel Ausztria teljes területének mintegy 4,72%-át adja. Illetve közel 294 ezer fős lakosságával a legkisebb népességgel rendelkező tartománya, ezzel Ausztria népességének 3,31%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.
Nyugatról Alsó-Ausztria és Stájerország, keletről Szlovákia és Magyarország, míg délről Szlovénia határolja. Székhelye "a Hadyn városaként" is nevezett Kismarton (németül: Eisenstadt) amely szorosan kapcsolódik a híres zeneszerzőhöz, Joseph Haydnhoz, aki itt élt és alkotott, illetve nevezetes az Esterházy család által emelt kastélyról, mely azóta a város jelképévé vált. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori Batthyány-várról híres Németújvár, a történelmi Magyarország egykori legkisebb szabad királyi városaként ismert Ruszt, szintén középkori erődjéről ismert Léka, illetve Közép-Európa egyik legnagyobb outletje miatt ismertté vált Pándorfalu. Bár egykor Magyarországhoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajztudományi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.
A terület nagyrészt sík vagy dombos vidék, északon a Fertő dominál, amely Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete, az UNESCO Világörökség része. A tó körül síkságok, nádasok és szőlőültetvények találhatók. Déli részét az Alpok keleti nyúlványai, illetve dombvidékek jellemzik. A tartomány folyói közé tartozik a Rába és a Lajta. Burgenland híres termékeny földjeiről, borvidékeiről és szőlőtermesztéséről, valamint enyhe, napos éghajlatáról.
Történelme sokszínű, hiszen a terület hosszú ideig Magyarország része volt. A trianoni békeszerződés (1920) után csatolták Ausztriához, hivatalosan 1921-ben vált az ország legújabb tartományává. A régiót évszázadokon át különböző népek lakták, például kelták, rómaiak és avarok, később pedig a Magyar Királyság részeként szolgált. Nevét a német „várak” (Burgen) szóból kapta, utalva a vidék erődjeire, mely a nyugati határ védelmére szolgáltak. Egykor Sopron, Moson, Vas és Pozsony vármegyék részeit képezte a tartomány jelenlegi területe. Sopront szánták a tartomány fővárosának, azonban a városban megrendezett népszavazás eredményeként a város és környéke Magyarországon maradt. A második világháború alatt a Náci Birodalom része lett, majd a háború utáni talpraállás idejekor lelassult a terület fejlődése. Az EU-csatlakozás (1995) óta azonban gazdasága és turizmusa fellendült.
- ↑ Bevölkerung am 1.1.2020 nach detaillierter Staatsangehörigkeit und Bundesland. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2021. január 3.)