Caligula (film)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Caligula (Caligula / Io, Caligola)
1979-es brit–amerikai–olasz film
Drusilla és Caligula (Teresa Ann Savoy és Malcolm McDowell)
Rendező	Tinto Brass (vezető operatőrként szerepel a stáblistán) Bob Guccione (nem szerepel a stáblistán)
Producer	Bob Guccione Franco Rossellini Jack H. Silverman (nem szerepel a stáblistán)
Műfaj	exploitation film pornófilm erotikus film életrajzi film filmdráma LMBT-témájú film
Forgatókönyvíró	Gore Vidal Bob Guccione (nem szerepel a stáblistán) (1984-es verzió) Giancarlo Lui (nem szerepel a stáblistán) (1984-es verzió) Franco Rossellini (1984-es verzió, párbeszédek)
Főszerepben	Malcolm McDowell Teresa Ann Savoy Helen Mirren Peter O’Toole
Zene	Szergej Prokofjev Aram Hacsaturján Bruno Nicolai (Paul Clemente néven szerepel a stáblistán) Renzo Rossellini (1984-es verzió)
Operatőr	Silvano Ippoliti
Vágó	Nino Baragli Russell Lloyd (nem szerepel a stáblistán) Enzo Micarelli (1984-es verzió)
Jelmeztervező	Danilo Donati (nem szerepel a stáblistán)
Díszlettervező	Danilo Donati Giovanni Natalucci Franco Velchi
Gyártás
Gyártó	Penthouse Films International Felix Cinematografica
Ország	Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok Olaszország
Nyelv	olasz, angol
Játékidő	156 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	Netflix
Bemutató	1979. augusztus 14.
Korhatár
Bevétel	23 438 120 $
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Nem tévesztendő össze Caligula (film, 1996) c. magyar filmmel.

Ez a szócikk az 1979-es filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Caligula (egyértelműsítő lap).

A Caligula 1979-ben bemutatott olasz–amerikai erotikus filmdráma a hírhedt Caligula római császár (12. augusztus 31. – 41. január 24.; uralkodott: 37. március 18-ától haláláig) rémuralmának közel négy esztendejéről.

Tinto Brass alkotása a filmtörténet egyik leghírhedtebb darabja, amelynek elkészítése évekig elhúzódott, és számos peres ügyet eredményezett. A Caligula ezenkívül főleg annak tudhatja be rossz hírét, hogy Bob Guccione producer a rendező tudtán kívül éjszakánként pornográf képsorokat forgatott^[1] a díszletek között, az obszcén jeleneteket pedig a forgalmazásra szánt változatban helyezte el.

A legendák szerint az 1979-es cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott verzió mintegy 3 és fél óra volt. Ez a változat nem került a nyilvánosság elé. A Caligula hivatalosnak tartott verziója 156 perc, ám számos országban – ahol egyáltalán szóba jöhetett a bemutató – a cenzúra vágásokat rendelt el: létezik például olyan vágott verzió, melyből több mint egyórányi anyag hiányzik.

A film az évtizedek folyamán azonban nemcsak pocskondiázásban részesült, hanem – nyilvánvaló szakmai hibái ellenére – kultusz is kialakult körülötte. A legtalálóbban talán az egyik női főszereplő, Helen Mirren minősítette a filmet, amikor „művészet és genitáliák páratlan találkozásának" nevezte. A filmalkotás egyesek szerint helyet foglal minden idők legrosszabb filmjei között is.^[2]

Magyarországra semmilyen hivatalos formában nem jutott el a Caligula egyik változata sem: 2020 végéig bezárólag nem vetítették a mozik, nem került egyik hazai tévécsatorna műsorára sem, nem adták ki se VHS-en, se DVD-n. Ugyanakkor rajongók által készített magyar felirattal elérhető az interneten.

1. ↑ A Caligula botránykrónikája ebben (is) igen ellentmondásos: más források szerint Guccione a Brass által befejezett forgatás után vette fel a problémás képsorokat, melyek állítólag semmivel sem voltak merészebbek azoknál, amelyeket Brass vezetése alatt rögzítettek. Az IMDB-n olvasható adatok között olyan infó is található, hogy Agrippina és Messalina híres leszbikus jelenetét leszámítva valójában a sokat támadott pornográf epizódokat is Brass rendezése alatt rögzítették.
2. ↑ Joe Holleman, "Roman Warriors roam the big screen again". St. Louis Post-Dispatch May 5, 2000 (p. E1).