Commodore 128 | |
Típus | Mikroszámítógép |
Fejlesztő | Commodore |
Gyártó | Commodore |
Forgalomban | 1985–1989 |
Processzor | MOS 8502 @ 1-2 MHz Zilog Z80A/Z80B @ 4 MHz |
Memória | 128 KB (alap), 640 KB (512 KB REU RAM-mal) |
Operációs rendszer | Commodore BASIC 7.0 Digital Research CP/M 3.0 |
Kijelző | 320×200 és 640×200 16 szín |
Előd | Commodore 64 |
Utód | megszűnt termékvonal |
A Wikimédia Commons tartalmaz Commodore 128 témájú médiaállományokat. |
A Commodore 128 (más néven: C128, C-128, C= 128, vagy ritkábban: CBM 128) volt az utolsó 8-bites mikroszámítógép, amit a Commodore Business Machines gyártott. 1985-ben a Las Vegas-i CES-en jelent meg 3 évvel a Commodore 64 (C64) után.
Az új típus jelentős fejlesztéseket tartalmazott az elődjével, a C64-gyel való közel teljes kompatibilitás megtartása mellett. Két 64 KByte-os bankba szervezett 128 KB memóriával és 80 oszlopos megjelenítéssel rendelkezett. A beépített Zilog Z80 processzor lehetővé tette a CP/M – akkoriban szabványosnak tekinthető – operációs rendszer futtatását a ROM-ba épített BASIC interpreter helyett. Ezzel a maga idejében a Commodore 128 volt az egyik legtöbb szoftver futtatására alkalmas számítógép.[1]
A gép elsődleges hardvertervezője Bil Herd volt, aki a Commodore Plus/4-es is dolgozott. A projekt további fontos hardvertervező mérnöke volt még Dave Haynie és Frank Palaia is, míg az integrált áramköri tervet Dave DiOrio végezte. A rendszerszoftvert Fred Bowen és Terry Ryan, míg a CP/M alrendszert Von Ertwine fejlesztette.[2]