Concorde

Concorde
A Concorde utolsó leszállása
A Concorde utolsó leszállása

Funkciószuperszonikus utasszállító repülőgép
GyártóEgyesült Királyság BAC (ma BAE Systems)
Franciaország Aérospatiale (ma EADS)
Gyártási darabszám
  • 6
  • 14
Fő üzemeltetőkEgyesült Királyság British Airways
Franciaország Air France

Személyzet3 fő
Első felszállás1969. március 2.
Szolgálatba állítás1976. január 21.
Szolgálatból kivonva2003. november 26.
Méretek
Hossz61,66 m
Fesztáv25,6 m
Magasság12,2 m
Szárnyfelület358,25 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg78 900 kg
Üzemanyag95 800 kg
Max. felszállótömeg186 880 kg
Hajtómű
Hajtómű4 db Rolls-Royce/SNECMA Olympus-593-Mk-610 utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő4×169 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség2,23 mach (2754 km/h) (1974. március 26.)
Utazósebesség2,02 mach (2495 km/h)
Hatótávolság7250 km
Legnagyobb repülési magasság18 000 m
Emelkedőképesség25,41 m/s
Tolóerő-tömeg arány0,373
A Wikimédia Commons tartalmaz Concorde témájú médiaállományokat.

Az Aérospatiale–BAC Concorde (a latin „concordia” kifejezésből, amelynek jelentése „egység”) az Air France és a British Airways által üzemeltetett szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely – a szovjet Tupoljev Tu–144-es után – másodikként lépte át a hangsebességet a személyszállító gépek közül, illetve a második leggyorsabb utasszállító repülő a világon.[1][2] Sebessége csaknem elérte a 2200 km/h-t, vagyis túlszárnyalta a hangsebesség kétszeresét.

Elsőként 1969-ben emelkedett a levegőbe, és 1976-tól 27 éven keresztül állt szolgálatban. Általában a londoni Heathrow (a British Airways színeiben) és a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről (az Air France színeiben) repült a New York-i John F. Kennedy repülőtérre. Sok rekordot felállított, ezek közül a legjelentősebb a London és New York közötti 2 óra, 52 perc és 59 másodperces repülőút volt, 1996. február 7-én.[3][4][5]

A repülőgép kifejlesztése a brit és francia kormánynak jelentős anyagi terhet jelentett, de a British Airways számára nagy bevételt hozott szolgálati ideje alatt. Az első menetrendszerű járatot az Air France és a British Airways indította 1976. január 21-én.[3] A 2000-es Concorde-katasztrófa, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások és több más kedvezőtlen tényező miatt 2003. október 24-én kivonták a forgalomból. Az utolsó üzemképes Concorde utasok nélkül 2003. november 26-án szállt fel utoljára, a filtoni repülőtér múzeuma felé, de a gép a visszavonulása után is a repülés egyik jelképe maradt.

Összesen húsz repülőgép épült Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Ezek közül hat volt prototípus vagy tesztrepülőgép. Egyformán hét-hét példányt adtak át az Air France és a British Airways részére. Története során egyszer, 1985. szeptember 14-én a British Airways G-BOAF lajstromjelű Concorde-ja Budapesten járt.[6][7]

  1. Tu-144 - World's First Supersonic Transport Aircraft”, BBC.co.uk. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.) (angol nyelvű) 
  2. Lyuba Pronina. „The Tu-144: Moscow's Answer to the Concorde”, The Moscow Times, 2003. október 22.. [2014. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.) (angol nyelvű) 
  3. a b Celebrating Concorde - Facts and figures (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  4. Concorde grounded for good”, BBC News, 10 April 2003, 2003. április 10. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  5. History of Concorde (angol nyelven). British Aerospace Concorde. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  6. Időutazás: 25 éve járt először Concorde Ferihegyen (magyar nyelven). Airportal.hu, 2010. szeptember 16. (Hozzáférés: 2014. június 22.)
  7. Concorde Ferihegyen 1985 - Concorde at Budapest Ferihegy 1985. YouTube. (Hozzáférés: 2014. június 22.)

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne