Back Qin Shi Huang ACE Qin Shi Huang Afrikaans Qin Shihuangdi ALS ጪን ሽኋንግ Amharic Qin Shi Huang AN Cynn Scī Huang ANG تشين شي هوانج Arabic ܬܫܝܢ ܫܝ ܗܘܐܢܓ ARC تشين شى هوانج ARZ ক্যিন ছি হোৱং Assamese
| Csin Si Huang-ti () 秦始皇帝 | |
 | |
| 19. századi ábrázolás | |
| Csin () királya | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 247 – i. e. 221 | |
| Elődje | Csuang-hsziang () |
| Utódja | nem volt |
| Kína császára | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 221 – i. e. 210 | |
| Örököse | Fu-szu () |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | Csin Er Si Huang-ti () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Csin-dinasztia |
| Gyermekkori név | Csao Cseng ()/Jing Cseng () |
| Született | i. e. 259 Hantan |
| Elhunyt | i. e. 210 (50 évesen) Guangzong County |
| Nyughelye | Li-hegy (30km-re Hszian () városától) |
| Édesapja | Csuang-hsziang () |
| Édesanyja | Csao Csi () |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Fu-szu (), Hu-haj (), Kao (), Csianglü () |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csin Si Huang-ti () 秦始皇帝 témájú médiaállományokat. | |
Csin Si Huang-ti () (kínai írással: 秦始皇帝; i. e. 259 – i. e. 210) Kína első császára, a Csin ()-dinasztia alapítója.[1]
Csao Cseng () (vagy Jing Cseng ()) néven született Csin () állam trónörököse, Ji-zsen () herceg (aki akkor az egyik szomszédos királyság udvarában élt túszként) és felesége, egy volt táncosnő gyerekeként. Apja korán meghalt, és Cseng i. e. 247-ben 13 évesen került Csin trónjára. Míg kiskorú volt, Lü Pu-vej () kancellár (anyja korábbi gazdája) kormányzott helyette. Nagykorúvá válásakor anyja szeretője, Lao Aj () államcsínyt kísérelt meg ellene, de nem járt sikerrel. Csin királyaként sorra hódította meg a hadakozó fejedelemségek korának többi államát és i. e. 221-re, 38 éves korára egyesítette Kínát, amelynek első császárává kiáltotta ki magát. Uralkodása alatt a kínai állam nagy mértékben terjeszkedett dél és észak felé egyaránt.
Kancellárja, Li Sze () segítségével legista elvek alapján rendezte be államát. Nagyszabású belpolitikai és gazdasági reformokat hajtott végre, egységesítette a pénzrendszert, az írást és a mértékegységeket. Az ország északi határán a már meglévő erődrendszerek összekötésével kialakította a Nagy Fal első változatát. Számos új utat és csatornát építtetett. Az utókor zsarnoknak tartotta, mert könyörtelenül leszámolt a reformjait nem követőkkel. Betiltott az irodalmi és költészeti tartalmú könyveket, azt a több száz tudóst, akiknél ilyeneket találtak, állítólag élve eltemettette. Rettegett a haláltól, megszállottan kereste az örök élet elixírjét. Város méretű mauzóleumát több ezer, agyagból készült, élethű katonaszobor hadseregével őriztette.
A klasszikus konfuciánus történetírás megalomán zsarnokként tekintett rá. A 20. században sokat változott a megítélése, inkább országegyesítő, reformokat bevezető uralkodóként tekintenek rá, bár alakja átpolitizált, ideológiailag erősen befolyásolt.
- ↑ Müller 2021, "Introduction".