Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A csoda olyan esemény, amely megmagyarázhatatlan a természeti vagy tudományos törvényekkel,[1] és ennek megfelelően valamilyen természetfeletti oknak tulajdonítják. A különböző vallások gyakran egy természetfeletti lény, (főleg) egy istenség, egy szent ember, csodatevő vagy egy vallási vezető cselekedeteinek tulajdonítják ezeket a jelenségeket.
Maga a csoda konkrét megvalósulását tekintve a sokféleség jellemzi, a hirtelen gyógyulástól kezdve a halott feltámadásán át a reménytelen helyzetből való megmenekülésig. Egyes dolgok, események csodaként való felfogásának az ember gondolkodásában nemcsak igénye, hanem valószínűleg természetes szerepe is van, a puszta észszerűség az emberek egy jelentős része számára nem jelent kielégítő világmagyarázatot. Nem lehetetlen, hogy a csoda a hihető valóság ellentéte (a gondolkodásban meglévő ”dialektikus billegés” egy fogalom és ellentettje közt), amelyre ugyanúgy szükségünk van, mint a „semmi”, a „nincs”, a „halál”, az „élet után” stb., szintén páros fogalmi konstrukciókra.
Csodák szerepelnek irodalmi alkotásokban is, átalakulások, méretváltozások, különleges kalandok és hőstettek formájában. A csodákra emlékezni szokás, a csodákkal összefüggő személyek és helyek, tárgyak és módszerek hitbeli kérdéssé válnak.
Az emberekre jellemző, hogy várnak, számítanak arra, hogy hétköznapi életük során csodák történjenek velük. Littlewood törvénye szerint az emberek legalább havi egy csodára, meg nem magyarázható, fel nem fogható eseményre számítanak hétköznapjaikban. A csodának van egy láthatóan emberek által előidézett változata is, a mágia (eredetileg perzsa szó). Ezek illúziókeltéssel és trükkökkel kapcsolatosak (például laterna magica és a camera obscura).