Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
The Cure Disintegration | ||||
nagylemez | ||||
Megjelent | 1989. május 1. | |||
Felvételek | 1988. november–1989. február Hook End Manor Studios, Reading, Berkshire, Anglia | |||
Stílus | gothic rock | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 71:47 | |||
Kiadó | ![]() ![]() | |||
Producer | David M. Allen, Robert Smith | |||
Kritikák | ||||
The Cure-kronológia | ||||
| ||||
Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
Az 1989-es Disintegration a The Cure nyolcadik nagylemeze. Az album visszatérés a gothic rock hangzáshoz, amelyet az 1980-as évek elején hoztak létre. Robert Smith énekes, akire egyre nagyobb nyomás nehezedett az együttes sikere kapcsán, hallucinogén anyagokat kezdett használni, ami nagyban érintette a munkálatokat. A felvételek alatt Lol Tolhurst-öt, az együttes alapító tagját kirúgták a zenekarból, így nem játszott a lemezen.
Bár a kiadó attól félt, hogy az album kereskedelmi öngyilkosság lesz, az együttes kereskedelmi sikereinek csúcsa lett. Az Egyesült Királyságban a 3., az Egyesült Államokban a 12. helyig jutott. A Lovesong a 2. helyig jutott előre a Billboard Hot 100-on. A Disintegration máig a The Cure legeladottabb lemeze (több mint hárommillió példány), emellett a kritikusok is elismerték. A Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 326. helyre került. Szerepel továbbá az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.