Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Edmund Husserl | |
![]() | |
1900-ban | |
Született | Edmund Gustav Albrecht Husserl[1] 1859. április 8. (Prostějov, Morvaország, Csehország) |
Elhunyt | 1938. április 26. (79 évesen) Freiburg, Németország) |
Állampolgársága | |
Házastársa | Malvine Husserl[2] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Filozófusi pályafutása | |
Kontinentális filozófia 20. század | |
Iskola/Irányzat | Fenomenológia |
Érdeklődés | Episztemológia, matematika, fenomenológia |
Akikre hatott | Kurt Gödel, Martin Heidegger, Jacques Derrida, Bernard Stiegler, Emmanuel Lévinas, Maurice Merleau-Ponty, Jean-Paul Sartre, Max Scheler, Edith Stein, Rudolf Carnap, Alexandre Koyré, Szilasi Vilmos |
Akik hatottak rá | Franz Brentano, Carl Stumpf |
Fontosabb nézetei | intencionalitás, fenomenológia leírás, a tapasztalatban jelenlevő fenomenológiai különbségek Fenomenológiai redukció (Fenomenológiai Epoché, a természetes beállítódás leküzdése, a természetes beállítódás mint vezérfonal a fenomenológia számára, az idő fenomenológiája, az idő mint a konstitúció elsődleges témája, primér és másodlagos emlékezet, retenció és visszaemlékezés, Noéma-Noézisz korreláció, lényegszemlélet, transzcendentális logika, a fenomenológia mint első filozófia, interszubjektivitás, életvilág, a világ mint abszolút horizont, a filozófia végső feladatai, a tudományok válsága, a filozófiatörténet teleológiája. |
Fontosabb művei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Edmund Husserl témájú médiaállományokat. | |
Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója. Bár ifjúkorának jelentős része az Osztrák–Magyar Monarchiában telt, későbbi tudományos karrierje elsősorban Németországhoz kötötte. Eredetileg matematikusnak készült, matematikai habilitációt is szerzett, majd a tudományos tudás szisztematikus problémái iránt kezdett el érdeklődni. A fenomenológia Husserl szakmai tevékenységében ennek az újfajta érdeklődésnek a legkiérleltebb állomásának tekinthető.