Back الكرو Arabic El Kurru AST Эль-Куру Byelorussian Al-Kurru Catalan Pyramiden von al-Kurru German Ελ Κούρου Greek El-Kurru English El-Kurru Esperanto El Kurru Spanish El-Kurru Basque
| El-Kurru | |
 | |
| A K.1 piramis | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Szudán |
| Település | Northern State |
| Földrajzi adatok | |
| Területe |
|
| Elhelyezkedése | |
 El-Kurru
Pozíció Szudán térképén
| |
 é. sz. 18° 24′ 00″, k. h. 31° 46′ 00″18.400000°N 31.766670°EKoordináták: é. sz. 18° 24′ 00″, k. h. 31° 46′ 00″18.400000°N 31.766670°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz El-Kurru témájú médiaállományokat. | |
El-Kurru (الكرو) az egyik királyi temető volt, amelyet a Kusita Királyság és az ókori egyiptomi XXV. dinasztia uralkodócsaládja használt. A mai Szudán területén, az Északi államban található. A legtöbb núbiai piramis a kusita korszak elején épült, Alara (i. e. 795–752) és Nasztaszen (i. e. 335–315) királyok uralkodása között. A lelőhelyet George Reisner tárta fel.[1]
A területet két vádi három részre osztja. A középső rész a legrégebbi, itt számos halomsír található a Napatai Királyság előtti időkből. Reisner úgy vélte, hogy a legkorábbi sír, a Tum.1 az egyiptomi I. Sesonk idejében készült, i. e. 850 körül, és kb. kétszáz évvel korábbi, mint a Napatai Királyság létrejötte. Ma a tudósok (Kendall, Hakem, Totok) úgy vélik, a temető legkorábbi részének története a ramesszida korba nyúlik vissza, az első temetésekre az egyiptomi XX. dinasztia idejében (i. e. 1070 körül) került sor, bár Kendall azóta módosított álláspontján, és úgy véli, a helyes időpont mégis közelebb áll a Reisner által megállapítotthoz.[2]
A temető legmagasabb pontján négy halomsír áll (Tum. 1, 2, 4 és 5). Északra, az északi vádin túl található a Tum.6. A halomsíroktól keletre sorban legalább nyolc piramis áll, az egyikük részben egy halomsír (a Tum.19) területére épült. A piramisok közül a legdélebbi Kasta királyé, mellette feleségéé, Pebatjmáé áll. Ez előtt a sor előtt másik piramissor áll, köztük Piye, Sabaka és Tanutamon piramisa.
Pebatjma piramisától délre a déli vádin átkelve lehet eljutni a déli piramisokig. Ezek a királynéi piramisok, Naparaye (K.3), Hensza (K.4), Kalhata (K.5) és Arti (K.6) sírja.[3]
A középkorban, mikor ez a terület Makuria keresztény királyság részét képezte, el-Kurru fallal körülvett települést alkotott, ami kb. 1200-ig fennállt.[4] Ebben a korban a núbiai keresztények különféle graffitókkal látták el a Ku. 1 piramist, többek közt monogramokkal, keresztény jelképekkel és számos hajó képével, amellyel talán egy folyami felvonulást örökítettek meg.[5]
- ↑ Dows Dunham and M. F. Laming Macadam, Names and Relationships of the Royal Family of Napata, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 35 (December 1949), pp. 139–149
- ↑ R. G. Morkot, The Black Pharaohs: Egypt's Nubian Rulers, 2000, The Rubicon Press
- ↑ D. M. Dixon, The Origin of the Kingdom of Kush (Napata-Meroë), The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 50 (December 1964), pp. 121–132
- ↑ Tim Skuldbøl et al (2016): "The Medieval Fortification, Settlement and Cemetery." in "Sudan & Nubia". No. 20. The Sudan Archaeological Research Society.
- ↑ Bruce Beyer Williams (2019): "Boat Graffiti on the El-Kurru Pyramid" in "Graffiti as Devotion. Along the Nile and Beyond." The Kelsey Museum of Archaeology. pp. 39-58.