Emberi test

Férfi és női test anatómiai alaphelyzetben
Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén
Rembrandt van Rijn: Dr. Tulp anatómiája (1632)
Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmánya az emberi test arányairól
Fő tájékozódási síkok
Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével
Andreas Vesalius
Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751)

Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése[1][2][3][4][5] az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes. Az ember alakilag és működésileg a törzsfejlődés (phylogenesis) során emelkedett ki a többi emlős faj közül, és agyának fejlettsége, valamint a két lábon járás és a kezek eszközhasználatra alkalmassá válása révén válhatott fejlett közösséget, társadalmat alkotó, a céltudatos munkát létalapjává tévő, történelemben és kultúrában élő, bár a biológiai törvényszerűségeknek alapjaiban alávetett lénnyé. Az emberre jellemző a felegyenesedett, álló testtartás, ami a test felépítésében is megmutatkozó jellegzetességekkel jár.[6]

  1. Szentágothai János - Réthelyi Miklós. Funkcionális anatómia. Medicina Kiadó (1989). ISBN 963-241-789-5 
  2. Henry Gray. Anatomy of the human body (angol nyelven). Bartleby.com; Great Books Online 
  3. Kiss Ferenc. Rendszeres bonctan. Medicina Kiadó (1967) 
  4. Kiss Ferenc - Szentágothai János. Az ember anatómiájának atlasza. Medicina Kiadó (1959) 
  5. Lenhossék Mihály. Az ember anatomiája. Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Budapest (1922) 
  6. Emberré válás

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne