Esperanta Civito

Esperanta Civito
Alapítva1998
Típusnyelvi közösség
SzékhelyChaudefonds-sur-Layon, Svájc
Nyelvekeszperantó eszperantó

Az Esperanta Civito weboldala

Az Esperanta Civito (röv.: EC, latinul Civitas esperantica) egy terület nélküli eszperantó csoport, amelynek hivatalos nyelve az eszperantó,[1] és amely a nemzetközi jog alanya kíván lenni,[2] alkotmányos alapokmánnyal és számos törvénnyel rendelkeznek a szuverén céljaik elérésére,[3] amelyet a svájci Chaudefonds-sur-Layon-ban, 1998. augusztus 10.-én hirdettek ki. Ez nem egy egyesület, hanem az eszperantót ismerők közössége. Néhány tucatnyi főből áll, akik aláírták az Esperanto Civito egyezményét. A La Civito a Heroldo de Esperanto és a Literatura Foiro magazinok tulajdonosa, hírlevelévelüket a HeKo hírügynökség szerkeszti.[4]

Az Eszperantó Civito célja egy újfajta, transznacionális kultúrájú eszperantó szervezet magjának kialakítása, amelynek fő célja azon eszperantisták képviselete, akik úgy érzik, hogy egy hontalan diaszpóra nyelvcsoportjához tartoznak. 2019-ben 459 tagja volt.[5] Az Eszperanto Civito programhoz való csatlakozás kulcsfontosságú elve az, hogy a leendő tag a diaszpóra nyelvi kisebbség tagjának érezze magát.[6] Az eszperantót azonosítónak és kulturális eszköznek tekintik.

A Civito kiadja a Literatura Foiro folyóiratot, tanfolyamokat tart az Esperantista Kultura Centro-ban (EKC), megszervezi az Afrikai Eszperantológiai Hetek c. programot, nyelvvizsgákat stb. Rendelkeznek olyan ingatlannal is (egyebek mellett egy természetbarát házzal Málagában), amelyet céljaik elérésére hasznosítanak.

A hagyományos eszperantó mozgalom (UEA) szervezeti modellje Köln-ből (1933) származik, a közös program nélküli jelöltek közül választja meg irányító testületét. Ettől a hagyományos szervezeti modelltől eltérően az Eszperantó Civito, amelynek vezető testületét a tagok választják meg a jelöltek közül, egy lista alapján, általános programokkal párosítva, ami következetes cselekvési irányt eredményez a testület számára.

  1. latinul: Civitas esperantica estas neteritoria grupo, kun Esperanto kiel oficiala lingvo. Alessio Giordano: Pri la esperanta popolo, Treccani, la 31-an de oktobro 2020. Hozzáférés:2021. május 16.
  2. Rimarko : La leĝa termino 'persono' ne estas sinonimo por homa estaĵo, sed anstataŭe referas al ento kun kapableco posedi leĝajn rajtojn. Iuj spertuloj en internacia juro ne ekskludas ke eblus iam doni juran personecon al la naturo, al ekzemple malnova kvincentjaraĝa arbo aŭ al iuj bestoj (-> (angla) vikipedia artikolo 'non human rights project'). Hozzáférés:2021. május 16.
  3. https://www.esperantio.net/index.php?id=15, proklamita en La Chaux-de-Fonds, Svislando, la 10-an de aŭgusto 1998. Ĝi ne estas asocio sed komunumo de konantoj de Esperanto. Ĝi konsistas el dudekkelko da establoj kiuj subskribis "pakton" por la Esperanta Civito. La Civito posedas la revuojn Heroldo de Esperanto kaj Literatura Foiro kaj havas sian informilon HeKo.
  4. Carlo Minnaja, Ranoj, civitanoj kaj samideanoj, Hozzáférés:2021. május 16.
  5. Kontentiga kresko de la Civitanaro dum tri jaroj - [HeKo 722 5-C, 30 nov 19]
  6. Pri ne rimarkita TEJO-rezolucio, HeKo 466 9-A, la 8-an de januaro 2011.

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne