Extent

Az extent egy számítógép fájlrendszerében egy fájl számára előre lefoglalt folytonosan elhelyezkedő lemezterület.

Ha írás történik egy fájlba, egy teljes extent kerül lefoglalásra. Ha ezután újra írnak a fájlba, valószínűleg egyéb írási lemezműveletek után, az új adatok folytonosan a többi adat után fognak beleíródni. Az eljárás célja a töredezettség csökkentése vagy megszüntetése.

Az extenteket támogatja:

• a Macintosh Hierarchical File System és a HFS Plus
• az SGI XFS (kifejezetten extent-alapú fájlrendszernek tervezték)
• a Reiser4 („extents”-üzemmódban)
• az NTFS (a preallocation API SetEndOfFile és SetFileValidData függvényhívásaival)
• a Universal Disk Format (UDF)
• a VERITAS File System (a preallocation API és CLI útján).
• a Linux ext4 (az alap kernel része a 2.6.23 óta)
• az OS/2 és az eComStation által használt HPFS
• a HP Multi-Programming Executive fájlrendszere
• a JFS fájlrendszer, amit az AIX, az OS/2/eComStation és a Linux is használni képes
• a BFS a BeOS-hez, a Zeta-hoz és a Haikuhoz
• a SINTRAN III fájlrendszer
• a kísérleti állapotban lévő linuxos Btrfs.
• a z/OS SMS által kezelt PDS, PDS-E és BASIC datasetek.

A CP/M fájlrendszere is extenteket használ, de nem a fenti meghatározás szerint. A CP/M extentjei csak annyiban folytonosak, hogy egy lemezblokként jelennek meg az összevont könyvtári/allokációs táblázatban; ez nem feltétlenül jelenti az adatok folytonosságát a lemezen.

Egy fájlrendszer akkor is lehet extent-alapú (tehát extenteket címez meg egyedi blokkok címzése helyett) ha nem követeli meg, hogy minden fájl egyetlen folytonos extentet tartalmazzon.