Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Vaszilij Perov: Dosztojevszkij portréja (1872)
Élete
Született	1821. november 11. Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt	1881. február 9. (59 évesen) Szentpétervár, Orosz Birodalom
Sírhely	Tyihvini temető
Nemzetiség	orosz
Szülei	Mihail Andrejevics Dosztojevszkij Marija Nyecsajeva
Házastársa	Marija Dmitrijevna Iszajeva (1857–1864) Anna Grigorjevna Sznyitkina (1866–1881)
Gyermekei	Lyubov Dostoevskaya
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	eszme-regény, lélektani regény
Első műve	Szegény emberek (1845)
Fontosabb művei	Feljegyzések az egérlyukból (1864) Bűn és bűnhődés (1866) A félkegyelmű (1868) A Karamazov testvérek (1880)
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij aláírása
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij témájú médiaállományokat.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович Достоевский, kiejtése^ⓘ) (Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.) orosz író. Az orosz irodalom és az egész világirodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az úgynevezett filozófiai-ideológiai regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere. Naplójában emellett mélyrehatóan foglalkozott társadalomfilozófiai és geopolitikai kérdésekkel is, az orosz „talajosság” és az eurázsianizmus egyik első művelője volt.