Foszfor

15 szilícium ← foszfor → kén N ↑ P ↓ As 15 P Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	foszfor, P, 15
Latin megnevezés	phosphorus
Elemi sorozat	nemfémek
Csoport, periódus, mező	15, 3, p
Megjelenés	színtelen/vörös/ezüstfehér
Atomtömeg	30,973761998(5) g/mol[1]
Elektronszerkezet	[Ne] 3s² 3p³
Elektronok héjanként	2, 8, 5
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	(fehér) 1,823 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.)	(vörös) 2,34 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.)	(fekete) 2,69 g/cm³
Olvadáspont	(fehér) 317,3 K (44,2 °C, 111,6 °F)
Olvadáspont	(vörös) ~860 K (~590 °C, ~1090 °F)
Forráspont	550 K (277 °C, 531 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	(fehér) 0,66 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	12,4 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) (fehér) 23,824 J/(mol·K)
Gőznyomás (fehér) P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 279 307 342 388 453 549
Gőznyomás (vörös) P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 455 489 529 576 635 704
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	monoklin
Oxidációs szám	±3, 5, 4 (enyhén savas oxid)
Elektronegativitás	2,19 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 1011,8 kJ/mol
	2.: 1907 kJ/mol
	3.: 2914,1 kJ/mol
Atomsugár	100 pm
Atomsugár (számított)	98 pm
Kovalens sugár	106 pm
Van der Waals-sugár	180 pm
Egyebek
Mágnesség	diamágneses[2]
Hővezetési tényező	(300 K) (fehér) 0,236 W/(m·K)
Kompressziós modulus	11 GPa
CAS-szám	7723-14-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A foszfor izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 31P 100% P stabil 16 neutronnal 32P mest. 14,28 d β- 1,709 32S 33P mest. 25,3 d β- 0,249 33S
Hivatkozások

A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem. A rendszáma 15, vegyjele P. Neve görög eredetű, jelentése „fényhozó”. Az ún. biogén elemek közé tartozik, részt vesz fontos szerves molekulák, például a DNS, RNS felépítésében.

1. ↑ Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
2. ↑ Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds Archiválva 2004. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Handbook of Chemistry and Physics 81st edition, CRC press.