Furulya | |
![]() | |
Más nyelveken | |
angol: recorder francia: flûte à bec német: Blockflöte olasz: flauto dolce | |
Besorolás | |
aerofon → fúvós → ajaksípos dugós furulya | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 421.221.12 |
Csőhossz | szoprán: 28 cm |
Rokon hangszerek | fuvola, hatlyukú furulya, egykezes furulya, hosszú furulya |
Hangminta | |
Hangszerjátékos | furulyás |
Hangterjedelem | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Furulya témájú médiaállományokat. |
A furulya vagy blockflöte aerofon hangszer, az ajaksípos fúvós hangszerek közé tartozik. Egyenes fuvolának, csőrös fuvolának is nevezik, mert a harántfuvolával ellentétben a hangszert játék közben egyenesen, a levegőbefúvás irányában tartva, illetve fúvókájának csőrszerű nyúlványán keresztül fújva szólaltatják meg. A különböző hangmagasságokat hanglyukakkal és oktávátfúvással lehet képezni, e tulajdonsága alapján a fafúvós hangszerek közé sorolható akkor is, ha manapság gyakran műanyagból készül. A reneszánsz és a barokk zene kedvelt hangszere volt, később háttérbe szorult. Napjainkban historikus, korhű zenei előadásokon szólal meg, és az egyszerű modellek olcsósága miatt az iskolai zeneoktatásban, a műkedvelő muzsikálásban kap szerepet.
A furulya egyben az ajaksípos hangszerek egy csoportjának gyűjtőneve is: ide tartoznak a „végénfúvós” dugós furulyák általában, mint a blockflötén kívül a népi hatlyukú furulya, hosszú furulya; az oldalfúvós vagy harántfurulya; a peremfurulyák, mint a tilinkó vagy a szélfurulya; ezen kívül a peremvágásos furulya.