Geb

Geb
Vallás	ókori egyiptomi
Hieroglifa
Szerepe	földisten
Nem	férfi
Szülei	Su, Tefnut
Házastárs	Nut
Testvér	Nut
Gyermekei	Ozirisz, Ízisz, Széth, Nebethet
A Wikimédia Commons tartalmaz Geb témájú médiaállományokat.

Geb ókori egyiptomi isten, a héliopoliszi enneád tagja. Su és Tefnut fia, Atum unokája. Geb a föld istene; testvére és egyben felesége Nut égistennő. Gyermekeik Ozirisz, Ízisz, Nebethet és Széth.^[1]

Testéből nőtt a növényzet, bordáiból a gabona, de a friss víz is az ő testéből ered, Hápi, a Nílus-isten Geb barátja. Pozitív tevékenysége mellett azonban szárazságot is tudott okozni, és nevetése okozta a földrengést. Gyógyító istenként is ismert, különösen skorpiócsípés elleni varázsszövegekben említik. Mint a föld megtestesítője, a sírt is jelképezi. Fontosságát mutatja, hogy a Piramisszövegekben az egyik leggyakrabban előforduló istennév az övé; gyakran Rével együtt említik.^[1]

Szoros összefüggésben állt a királyság fogalmával is, mint Atum örököse és Ozirisz apja. A Hórusz és Széth történetében ő a bíró, aki dönt abban, ki a trón jogos örököse. A fáraót Geb örökösének is nevezték.^[1]

Saját kultusza nem volt, de számos templomban ábrázolják, és a népi vallásban is fontos szerepet töltött be. A görögök Kronosszal azonosították.

1. ↑ ^{a b c} Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0-500-05120-7 p.105