Geb | |||||
![]() | |||||
Vallás | ókori egyiptomi | ||||
Hieroglifa |
| ||||
Szerepe | földisten | ||||
Nem | férfi | ||||
Szülei | Su, Tefnut | ||||
Házastárs | Nut | ||||
Testvér | Nut | ||||
Gyermekei | Ozirisz, Ízisz, Széth, Nebethet | ||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Geb témájú médiaállományokat. |
Geb ókori egyiptomi isten, a héliopoliszi enneád tagja. Su és Tefnut fia, Atum unokája. Geb a föld istene; testvére és egyben felesége Nut égistennő. Gyermekeik Ozirisz, Ízisz, Nebethet és Széth.[1]
Testéből nőtt a növényzet, bordáiból a gabona, de a friss víz is az ő testéből ered, Hápi, a Nílus-isten Geb barátja. Pozitív tevékenysége mellett azonban szárazságot is tudott okozni, és nevetése okozta a földrengést. Gyógyító istenként is ismert, különösen skorpiócsípés elleni varázsszövegekben említik. Mint a föld megtestesítője, a sírt is jelképezi. Fontosságát mutatja, hogy a Piramisszövegekben az egyik leggyakrabban előforduló istennév az övé; gyakran Rével együtt említik.[1]
Szoros összefüggésben állt a királyság fogalmával is, mint Atum örököse és Ozirisz apja. A Hórusz és Széth történetében ő a bíró, aki dönt abban, ki a trón jogos örököse. A fáraót Geb örökösének is nevezték.[1]
Saját kultusza nem volt, de számos templomban ábrázolják, és a népi vallásban is fontos szerepet töltött be. A görögök Kronosszal azonosították.