George G. Meade

George G. Meade
Született1815. december 31.[1][2][3][4]
Cádiz
Meghalt1872. november 6. (56 évesen)[1][2][3][4]
Philadelphia
SírhelyLaurel Hill Cemetery
Állampolgársága
Rendfokozatadandártábornok
Csatái
Halál okatüdőgyulladás
HázastársaMargaretta Meade
Gyermekei
  • George Meade
  • Sarah Wise Meade
SzüleiMargaret Coats Butler Meade
Richard Worsam Meade I
IskoláiWest Point
A Wikimédia Commons tartalmaz George G. Meade témájú médiaállományokat.

George Gordon Meade (Cádiz, Spanyolország, 1815. december 31.Philadelphia, Pennsylvania, 1872. november 6.) az Amerikai Egyesült Államok hadseregének tisztje és hadmérnöke. Hadmérnökként hullámtörő gátak és világító tornyok építését tervezte az amerikai tengerpartok mentén. Harcolt a második szeminol háborúban, a mexikói–amerikai háborúban, végül az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán. Északi vezérőrnagy, a Potomac-hadseregben dandárparancsnok, hadosztályt vezetett a félszigeti hadjáratban és Fredericksburgnál, valamint Chancellorsville-nél, a Potomac hadsereg parancsnoka 1863. június 28-tól, az amerikai polgárháború egyik[5] döntő fordulatot hozó gettysburgi csatájának (1863. július 1–3.) győztes hadvezére. Érdeme az az egyenletesen jó katonai teljesítmény, amelyet George B. McClellan, Henry W. Halleck, Joseph Hooker és Ulysses S. Grant főparancsnoksága alatt nyújtott. Meade nem volt nagy hadvezér, de megbízhatóan és hatékonyan vezette a rábízott seregtesteket.[6]

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b GeneaStar
  5. A másik döntő fordulatot a Vicksburg kampány (1863 május 18-július 4) hozta nyugaton, Vicksburg (Mississippi) elfoglalása 1863 június 23-július 4 közt. A legújabb kor amerikai hadtörténészei Vicksburg ostromát és elestét a sztálingrádi csatához hasonlóan a polgárháború döntő fordulatának tartják, mert ezután a déliekre már csak a vereségek vártak. Lásd Földi Pál forrásokban i. m. 114. p.
  6. John Keegan forrásokban i.m. lásd 479. p.

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne