Gottlob Frege

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Gottlob Frege
Született	Friedrich Ludwig Gottlob Frege 1848. november 8.[1][2][3][4][5] Wismar[6]
Elhunyt	1925. július 26. (76 évesen)[1][2][3][4][5] Bad Kleinen
Állampolgársága	német
Házastársa	Margarete Katharina Sophia Anna Lieseberg
Foglalkozása	logikatudós analitikus filozófus nyelvfilozófus egyetemi oktató matematikus
Iskolái	Jénai Egyetem (1869–1871) Göttingeni Egyetem (1871–1874)
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kontinentális filozófia XIX. század
Iskola/Irányzat	Analitikus filozófia
Érdeklődés	matematika, matematikafilozófia, logika (matematikai és filozófiai logika); nyelvfilozófia, szemantika
Akikre hatott	Wittgenstein, Carnap, Dummett, Husserl
Akik hatottak rá	Kant, Hume
Fontosabb nézetei	aritmetikai logicizmus (a számtan a logika része), kantiánus geometriafelfogás, a nemeuklideszi geometria tagadása
Fontosabb művei	Frege nyelvfilozófiája Fogalomírás Az aritmetika alapjai
A Wikimédia Commons tartalmaz Gottlob Frege témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.)^[7] német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.^[8]

Fregét tartják Arisztotelész óta az egyik legjelentősebb, logikával is foglalkozó tudósnak,^{[8][9][* 1]} illetve a legjelentősebb matematikafilozófusnak. Modernizálta, általánosította és matematizálta a logikának addig inkább a filozófia részének tekintett elméletét, a tradicionális kijelentéslogikáról lényegében áttérve a formális predikátumlogikára. Matematika- és nyelvfilozófiai kutatásai is úttörőek. Fő kutatási területe a természetes számok elméletének matematikai megalapozása volt.

Bár életében kevéssé volt ismert és elismert, de az általa felvetett kérdések kutatása a matematikában és a filozófiában is iskolateremtő erővé vált. Nagy hatással volt olyan tudósokra, mint Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein vagy Rudolf Carnap; kérdéses,^[10] de nem lehetetlen hatása néhány más személyre, mint például Jean Piaget-re, illetve Edmund Husserlre.

1. ↑ ^{a b} BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. ↑ ^{a b} MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
3. ↑ ^{a b} Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. ↑ ^{a b} SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. ↑ ^{a b} Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. ↑ Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
7. ↑ Dummett, Michael és mások: Gottlob Frege (Encyclopaedia Britannica Online-szócikk). 2011. 07. 10.
8. ↑ ^{a b} Ruzsa Imre előszava a következő könyvhöz: Gottlob Frege (szerk. Ruzsa Imre): Logika, Szemantika, Matematika (Máté András fordítása). Gondolat, 1980.; ISBN 963-280-795-2 .
9. ↑ Brown, Stuart: One hundred twentieth-century philosophers. Routledge, 1998. Google books e-könyv (korlátozott nézet). 61. o. 1. hasáb utolsó bek. Hiv. beill. 2011. 07. 10.
10. ↑ Carnap, az úgynevezett logikai empirizmus filozófiai irányzatának vezéralakja Frege hallgatója volt a jénai egyetemen. Három Frege-kurzust végzett el (1910, 1913, 1914); ekkoriban azonban még nem az analitikus filozófia, hanem inkább a fizika érdekelte – Rudolph Carnap (IEP-cikk).

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>