Gyalog galopp

Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail)
1975-ös brit film
A film magyar moziplakátja
Rendező	Terry Gilliam Terry Jones
Producer	Mark Forstater Michael White
Vezető producer	John Goldstone
Alapmű	Monty Python
Műfaj	fantasyfilm kalandfilm kosztümös film filmvígjáték filmparódia knight film
Forgatókönyvíró	Terry Gilliam Terry Jones
Főszerepben	Graham Chapman John Cleese Terry Gilliam Eric Idle Terry Jones Michael Palin
Narrátor	Michael Palin
Zene	De Wolfe Neil Innes
Operatőr	Terry Bedford
Vágó	John Hackney
Jelmeztervező	Hazel Pethig
Díszlettervező	Roy Forge Smith
Gyártás
Gyártó	Michael White Productions National Film Trustee Company Python (Monty) Pictures
Ország	Egyesült Királyság
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Doune Castle Tomnadashan Mine
Játékidő	91 perc
Költségvetés	230 000 Font (becsült)[1] 350 000 USD[2]
Képarány	1,66:1
Forgalmazás
Forgalmazó	EMI Films Cinema 5 Distributing MOKÉP DVD: 20th Century Fox Columbia Pictures Warner Home Video Magyarország
Bemutató	1975. április 9. 1975. március 14. 1977. augusztus 11.[3] 2016. január 21. (felújított) [4]
Eredeti magyar adó	MTV-1, Sió TV, HBO, Szív TV, Duna TV / Duna, Comedy Central, M2, AMC
Korhatár
Bevétel	5 028 948 USD
Kronológia
Előző	Monty Python – A legjobb jelenetek
Következő	Brian élete
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalog galopp témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Gyalog galopp témában.

A Gyalog galopp (eredeti cím: Monty Python and the Holy Grail) 1975-ben bemutatott egész estés brit filmvígjáték, amely Monty Python társulat alapján készült.^[5] Az alkotást a következő évben mutatták be, először az Amerikai Egyesült Államokban, majd az Egyesült Királyságban.^[3] Az öt hét alatt készített film^[5] az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n.^[6]

A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. A film elkészítését a kor nagy zenekarai és lemezstúdiók anyagilag támogatták, mert a pénzt leírhatták az adójukból.^[7] Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés érdekében kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett.^[5][8] A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is.

A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak.^[8]

A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetek során mutatja be Artúr és lovagjai hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról.^[9]

„A komolyság, amellyel a szereplők a karaktereket alakítják, például ahogy megjátsszák a lovaglást, miközben segédeik kókuszhéjakat zörgetnek, teszi a poénokat viccesebbé. (...) Úgy tűnik, a füstös tájak, a sáros helyszínek és a természetes megvilágítás pontosan ragadta meg a középkort. A jelmezek és sminkek szintén azt a koncepciót támasztották alá, hogy a karakterek egy durva világban próbálják létezésüket kiteljesíteni” – írta David Morgan a Gyalog galoppról.^[5]

A film két idősíkban játszódik, a középkorban és a jelenben. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve egy történész gyilkosa után folyó nyomozás – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, az azt jellemző sorozatos önreflexitás folyamatosan emlékeztetik a nézőt, hogy nem a valóságot, hanem annak egy megrendezett formáját látják, egy olyan valóságot, amelyet bármikor meg lehet szakítani.^[9]

A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van.^[10] A cselekmény ismertetésekor a szócikk a magyar szinkront veszi alapul, mert egyes tulajdon- és köznevek annak alapján rögzültek a magyar nyelvterületen.

1. ↑ Monty Python and the Holy Grail - IMDb - Box office/business
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) KKL nevű lábjegyzeteknek
3. ↑ ^{a b} IMDb: Gyalog galopp – Release Info. (Hozzáférés: 2015. december 9.)
4. ↑ Visszatér a mozikba a Gyalog galopp.
5. ↑ ^{a b c d} Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) D1 nevű lábjegyzeteknek
6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) G198 nevű lábjegyzeteknek
7. ↑ The Guardian: Snake Charmer. (Hozzáférés: 2015. december 10.)
8. ↑ ^{a b} Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) C1 nevű lábjegyzeteknek
9. ↑ ^{a b} Darl Larsen: Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama. (Hozzáférés: 2015. december 10.)
10. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) I11 nevű lábjegyzeteknek