HIV

Humán immundeficiencia-vírus
A sejtet bimbózással elhagyó HIV
Vírusbesorolás
Csoport: VI. csoport ssRNS-RT vírusok Rend: Ortervirales Család: Retroviridae Alcsalád: Orthoretrovirinae Nemzetség: Lentivirus
Fajok
Humán immundeficiencia-vírus 1 Humán immundeficiencia-vírus 2
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Humán immundeficiencia-vírus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Humán immundeficiencia-vírus témájú kategóriát.

A humán immundeficiencia-vírus vagy rövidítve HIV a retrovírusok közé tartozó két faj (HIV-1 és HIV-2) összefoglaló neve. A HIV-fertőzés okozza az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) betegséget.^[1] Az AIDS lefolyása során az immunrendszer fokozatosan, általában 9-11 év alatt leépül és a fellépő opportunista fertőzések, tumorok a beteg halálához vezetnek.^[2] A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed és egyaránt megtalálható a vérben, az ondóban vagy a hüvelyváladékban. A nemi érintkezésen kívül a fertőzés átvihető vérátömlesztéssel, anyatejes szoptatással vagy a szülés során az anyáról átkerülhet az újszülöttre.^[3][4] A testfolyadékokban a HIV szabad vírusrészecskeként (virionként), valamint a fertőzött fehérvérsejtekben egyaránt megtalálható.

A HIV az immunrendszer alapvető működését garantáló T-limfocitákat (azon belül a CD4⁺ helper sejtekben), a makrofágokat és a dendritikus sejteket egyaránt képes megfertőzni.^[5] A fertőzés során a CD4⁺ sejtek száma fokozatosan csökken, míg olyan alacsony szintre esik, hogy a sejtes immunválasz gyakorlatilag megszűnik és a szervezet képtelen védekezni az olyan mikroorganizmusok ellen, amelyek támadását az egészséges immunrendszer könnyedén elhárítja: ebben a fázisban jelentkezik az AIDS.

1. ↑ (1993. május 1.) „How does HIV cause AIDS?”. Science 260 (5112), 1273–9. o. DOI:10.1126/science.8493571. ISSN 0036-8075. PMID 8493571. 
2. ↑ 2007 AIDS epidemic update, 2007. december 1. [2008. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
3. ↑ (2012) „HIV-Specific Antibodies Capable of ADCC Are Common in Breastmilk and Are Associated with Reduced Risk of Transmission in Women with High Viral Loads”. PLOS Pathogens 8 (6), e1002739. o. DOI:10.1371/journal.ppat.1002739. PMID 22719248. PMC 3375288. 
4. ↑ Mead MN (2008). „Contaminants in human milk: weighing the risks against the benefits of breastfeeding”. Environmental Health Perspectives 116 (10), A426–34. o. [2008. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1289/ehp.116-a426. PMID 18941560. PMC 2569122. 
5. ↑ (2010) „Manipulation of dendritic cell function by viruses”. Current Opinion in Microbiology 13 (4), 524–529. o. DOI:10.1016/j.mib.2010.06.002. PMID 20598938.