A HTTP pipelining vagy HTTP-adatcsatornázás technikájával több HTTP-kérés küldhető egyetlen TCP-kapcsolaton keresztül anélkül, hogy meg kellene várni az egyes kérések válaszüzeneteit.[1]
A kérések csatornázása drámai javulást hozhat[2] a HTML-oldalak betöltésében, különösen nagy késleltetésű, például műholdas internetkapcsolatnál. Széles sávú internetnél azonban a gyorsulás kisebb mértékben jelentkezik, mivel a HTTP 1.1 szerint a kiszolgálónak szigorúan a kérések sorrendjében kell a válaszüzeneteket elküldenie,[1] így sor eleji blokkolás (Head-of-line blocking) léphet fel. Ebben a problémában a születőben lévő HTTP 2.0, illetve a Google által fejlesztett SPDY protokoll aszinkron működése jelenthet előrelépést.[3]
Mivel általában több HTTP-kérés elfér ugyanabban a TCP-csomagban, a HTTP pipelining alkalmazásával kevesebb TCP-csomagot kell a hálózatra kiküldeni, csökkentve a hálózati terhelést.
A nem idempotens metódusokat, mint a POST nem ajánlott beletenni az adatcsatornába. A GET és HEAD metódusok mindig csatornázhatók. Idempotens kérések szekvenciáját (pl. GET, HEAD, PUT és DELETE) attól függően lehet vagy nem lehet adatcsatornázni, hogy a szekvenciában szereplő kérések együtt értelmezve idempotensek-e.[4]
A HTTP pipelining működéséhez a kliensnek és a szervernek is támogatnia kell azt. A HTTP/1.1-nek megfelelő szerverek kötelezően támogatják a pipeliningot. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül csatornázniuk is kell a válaszokat, csak annyit, hogy hibamentesen le kell kezelniük, ha a kliens csatornázott kéréssel fordul feléjük.