Hababas

Hababas
Habbas
előd egyiptomi fáraó utód III. Artaxerxész IV. Artaxerxész vagy III. Dareiosz
Nasztaszen sztéléjének 3. sora, melyen Kambaszuten egyiptomi megszállót említi[1]
Uralkodása	i. e. 338–335
Prenomen	snn-stpw-n-ptḥ Szenenszetepenptah „Tatjenen képmása, Ptah választottja”[2]
Nomen	ḫbbš Hababas
A Wikimédia Commons tartalmaz Hababas témájú médiaállományokat.

Hababas ókori egyiptomi felkelő volt, aki az alsó-egyiptomi Szaiszban élt az i. e. 4. században. Egyiptom első perzsa megszállása (i. e. 343–332) idején, i. e. 336–335 között – nem sokkal azelőtt, hogy Nagy Sándor meghódította volna Egyiptomot – ő és legidősebb fia felkelést vezettek a perzsák ellen.^[3] Lehetséges, hogy Egyiptom utolsó őslakos uralkodója, Nahthórhebit is segítette, de a felkelés kudarca az ő bukását is jelentette.

Hababasról keveset tudni. Uralkodói címeket vett fel, említik „a Két Föld ura”-ként,^[4] „Felső- és Alsó-Egyiptom királya”-ként és „Ré fia”-ként, melyek a szokásos fáraói titulatúra részei. Ptolemaiosz Lagidész, a későbbi I. Ptolemaiosz egy dekrétuma szerint Hababas a Szenenszetepenptah nevet viselte.^[5]

Az i. e. 330-as években egy Kambaszuten néven említett uralkodó – akiről széles körben elfogadott, hogy Hababassal azonos – meg akarta szállni a Kusita Királyságot, de Nasztaszen kusita király legyőzte. Nasztaszen erről beszámoló sztéléje ma Berlinben található. Szakkarából előkerült egy Ápisz-bika szarkofágja, amely említi a nevét^[6] és a 2. uralkodási évét.^[7]

1. ↑ Henri Gauthier, Le Livre des rois d'Égypte, IV, (=MIFAO 20), Cairo, 1916, p. 139 (here misinterpreted as Cambyses II).
2. ↑ Henri Gauthier, op. cit., p. 196.
3. ↑ Phiroze Vasunia, The Gift of the Nile: Hellenizing Egypt from Aeschylus to Alexander, University of California Press 2001, p.266
4. ↑ Records of the Past Being English Translations of the Assyrian and Egyptian Monuments, Adamant Media Corporation 2001, p.73
5. ↑ The decree of Ptolemy Lagides. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
6. ↑ Karl Baedeker, Egypt, Adamant Media Corporation 2000. p.130
7. ↑ Samuel Birch, Ancient history from the monuments. Egypt from the earliest times to B.C. 300, Society for Promoting Christian Knowledge 1883, p.189