I. Jahmesz | |||||||||||
Amószisz | |||||||||||
| |||||||||||
![]() | |||||||||||
Uralkodása | i. e. 1550 – 1525 | ||||||||||
Prenomen |
Nebpehtiré Az erő ura Ré | ||||||||||
Nomen |
Jahmesz A Hold gyermeke | ||||||||||
Apja | Szekenenré Ta-aa | ||||||||||
Anyja | Ahhotep | ||||||||||
Főfelesége | Ahmesz-Nofertari | ||||||||||
Mellékfeleségek | Ahmesz-Henuttamehu, Szitkamosze | ||||||||||
Gyermekei | Jahmesz-ankh ♂, Amenhotep ♂, Sziamon ♂, Ramosze ♂; Meritamon ♀, Szitamon ♀, Mutnofret ♀ (?) | ||||||||||
Fontosabb építkezései | avariszi palota, karnaki Ámon-templom, armanti Montu-templom | ||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz I. Jahmesz témájú médiaállományokat. |
I. Jahmesz (uralkodói nevén Nebpehtiré, görögösen Amószisz; i. e. 1560 körül, ur.: kb. i. e. 1550 – i. e. 1525) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia első fáraója. Az Egyiptom északi részét megszállva tartó hükszoszok ellen fellázadó és háborút indító thébai uralkodóház tagja. Uralkodása alatt fejeződött be a hükszosz megszállók kiűzése Egyiptomból, melyet édesapja, Szekenenré vagy nagyapja, Szenahtenré kezdett meg és a Szekenenrét követő Kamosze is folytatta. Jahmesz sikeresen újraegyesítette a második átmeneti kor alatt kettészakadt Alsó- és Felső-Egyiptomot, és helyreállította a rendet.
Miután kiűzte a hükszoszokat a Nílus-deltából, és biztosította uralmát az egész ország fölött, visszaszerezte Egyiptom korábbi függő területeit, Núbiát és Kánaánt.[1] Ezután újjászervezte a közigazgatást, újra megnyitotta a kőfejtőket, bányákat és kereskedelmi utakat, majd nagy építkezésekbe kezdett, amilyenekre a Középbirodalom óta nem volt példa. Neki épült az utolsó egyiptomi piramis. Uralkodásával kezdődött az Újbirodalom korszaka, amelyben Egyiptom elérte hatalma csúcsát.