I. Jahmesz

I. Jahmesz
Amószisz
előd egyiptomi fáraó utód Kamosze (Felső-E.) Hamudi (Alsó-E.) XVIII. dinasztia I. Amenhotep
Uralkodása	i. e. 1550 – 1525
Prenomen	Nebpehtiré Az erő ura Ré
Nomen	Jahmesz A Hold gyermeke
Apja	Szekenenré Ta-aa
Anyja	Ahhotep
Főfelesége	Ahmesz-Nofertari
Mellékfeleségek	Ahmesz-Henuttamehu, Szitkamosze
Gyermekei	Jahmesz-ankh ♂, Amenhotep ♂, Sziamon ♂, Ramosze ♂; Meritamon ♀, Szitamon ♀, Mutnofret ♀ (?)
Fontosabb építkezései	avariszi palota, karnaki Ámon-templom, armanti Montu-templom
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Jahmesz témájú médiaállományokat.

I. Jahmesz (uralkodói nevén Nebpehtiré, görögösen Amószisz; i. e. 1560 körül, ur.: kb. i. e. 1550 – i. e. 1525) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia első fáraója. Az Egyiptom északi részét megszállva tartó hükszoszok ellen fellázadó és háborút indító thébai uralkodóház tagja. Uralkodása alatt fejeződött be a hükszosz megszállók kiűzése Egyiptomból, melyet édesapja, Szekenenré vagy nagyapja, Szenahtenré kezdett meg és a Szekenenrét követő Kamosze is folytatta. Jahmesz sikeresen újraegyesítette a második átmeneti kor alatt kettészakadt Alsó- és Felső-Egyiptomot, és helyreállította a rendet.

Miután kiűzte a hükszoszokat a Nílus-deltából, és biztosította uralmát az egész ország fölött, visszaszerezte Egyiptom korábbi függő területeit, Núbiát és Kánaánt.^[1] Ezután újjászervezte a közigazgatást, újra megnyitotta a kőfejtőket, bányákat és kereskedelmi utakat, majd nagy építkezésekbe kezdett, amilyenekre a Középbirodalom óta nem volt példa. Neki épült az utolsó egyiptomi piramis. Uralkodásával kezdődött az Újbirodalom korszaka, amelyben Egyiptom elérte hatalma csúcsát.

1. ↑ Grimal, Nicolas. A History of Ancient Egypt p. 192. Librairie Arthéme Fayard, 1988.