I. Noferhotep

I. Noferhotep
előd
egyiptomi fáraó
utód
III. Szobekhotep
XIII. dinasztia
Szihathor, majd IV. Szobekhotep

I. Noferhotep szobra Fajjúmból. Bolognai Régészeti Múzeum.[1]
I. Noferhotep szobra Fajjúmból. Bolognai Régészeti Múzeum.[1]

Uralkodásai. e. 1747–1736[2]
i. e. 1741–1730[3]
i. e. 1740 körül[4]
i. e. 1740–1729[5]
i. e. 1721–1710[6]
i. e. 1705–1694[7]
i. e. 1742–1733[8]
Prenomen
<
raN28
D36
sxm
>

Haszehemré
Nomen
<
nfrHtp
t p
>

Noferhotep
Torinói királylista:[9]
V10AN5xa
a
HASHnfrR4
t
pV11AG7

Ha[…]ré Noferhotep
Karnaki királylista:
<
raxaY8
>
Haszehemré
ApjaHaanhef
AnyjaKemi
FőfeleségeSzenebszen
Gyermekei♂ Haanhef
♀ Kemi
Uahnoferhotep (?)
Sírjatalán az abüdoszi S9 sír
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Noferhotep témájú médiaállományokat.

I. Noferhotep (uralkodói nevén Haszehemré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója. Az i. e. 18. század közepén élt,[8] dinasztiája egyik legjelentősebb uralkodója volt.

Thébai katonacsaládba született, nem királyi származású. Nem tudni biztosan, milyen kapcsolatban állt az előző uralkodóval, III. Szobekhoteppel; lehetséges, hogy letaszította a trónról. Tizenegy évig és 1–4 hónapig uralkodott;[8][10] valószínűleg kortársa volt Mári királyának, Zimrí-Limnek és a babiloni Hammurapinak. Uralkodásáról keveset tudni, az ebből az időszakból fennmaradt legfontosabb dokumentum egy abüdoszi sztélé, amely Ozirisz egy szobrának elkészítéséről számol be, és melynek Noferhotep szerint olyannak kell lennie, „amilyennek az istenek elrendelték az idők kezdetén”.[4]

Uralkodása vége felé megosztotta trónját fivérével, Szihathorral. Társuralkodásuk pár hónapig, legfeljebb egy évig tartott.[11] Szihathor nem sokkal Noferhotep előtt halt meg, utána testvére új társuralkodója harmadik fivérük, IV. Szobekhotep lett, aki nem sokkal később már egyedül uralkodott, csaknem egy évtizeden át. I. Noferhotep és IV. Szobekhotep uralkodása a XIII. dinasztia korának legfényesebb időszakát jelenti.

  1. S. Pernigotti: La statuaria egiziana nel Museo Civico Archeologico di Bologna, Bologna 1980, 29–30, pl.27–29.
  2. Egyptian King List, The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. Oxford University Press, 626–628. o. (2001. február 12.). ISBN 978-0-19-510234-5 
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) grimal nevű lábjegyzeteknek
  4. a b Michael Rice: Who is who in Ancient Egypt, Routledge London & New York 1999, ISBN 0-203-44328-4, see p. 131
  5. Gae Callender: The Middle Kingdom Renaissance (c. 2055–1650 BC) in Ian Shaw (editor): The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press (2004), ISBN 978-0-19-280458-7
  6. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) hornung nevű lábjegyzeteknek
  7. Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen, Patmos 2002, ISBN 978-3-491-96053-4
  8. a b c K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here.
  9. Alan H. Gardiner: The royal canon of Turin, Griffith Institute new edition (1988) ISBN 978-0900416484
  10. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) encyclo nevű lábjegyzeteknek
  11. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) graj1 nevű lábjegyzeteknek

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne