II. Juput

II. Juput
előd
egyiptomi fáraó
utód
XXII. dinasztia

II. Juput plakettje (Brooklyni Múzeum; i. e. 754–720/715 körül)
II. Juput plakettje (Brooklyni Múzeum; i. e. 754–720/715 körül)

Prenomen
<
N5iwsrC10mnstp
n
>

wsr-m3ˁt-rˁ stp-n-ỉmn
Uszermaatré Szetepenamon
„Ré igazsága erős; Ámon választottja”
Nomen
<
mn
n
U7
iG39W1E9wp
t
>

ˁwpwt s3-b3st.t mrỉ-ỉmn
Juput Szibaszt Meriamon
„Juput, Basztet fia, Ámon kedveltje”
FőfeleségeTent-kat (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Juput témájú médiaállományokat.

II. Juput az alsó-egyiptomi Leontopolisz uralkodója az i. e. 8. században, az ókori egyiptomi történelem harmadik átmeneti korának végén.

II. Juput kaotikus időszakban uralkodott, a harmadik átmeneti kor végén, mikor Alsó-Egyiptom különböző részeit több király uralta, köztük a bubasztiszi IV. Oszorkon és a szaiszi Tefnaht. Utóbbinak Juput a szövetségese volt, mikor ellenállt az Alsó-Egyiptomot megszálló Piye kusita uralkodónak.[1]

Egy mendészi sztélén említik 21. uralkodási évét.[2] Kenneth Kitchen brit egyiptológus szerint ezen a sztélén, melyen Mendész uralkodója, Szmendész meswes törzsfő, Harnaht fia szerepel, Juput neve királyi titulatúra és előnév nélkül olvasható,[3] az azonban, hogy Alsó-Egyiptomból került elő, összefüggésbe hozza több másik, a Deltából előkerült lelettel, melyeken egy Uszermaatré Szetepenamon vagy Uszermaatré Szetepenré uralkodói nevű, Juput Szibaszt nevű uralkodó szerepel, innen tudni Juput uralkodói nevét.[3] A sztélét 1982-ben publikálták teljes egészében.[4]

Piye győzelmi sztéléjének tanúsága szerint mikor a kusita uralkodó legyőzte Tefnahtot és szövetségeseit, ezzel meghódította Alsó-Egyiptomot, engedte, hogy Juput hatalmon maradjon Leontopolisz kormányzójaként.[5]

  1. Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. Blackwell Books, 1992. p.331
  2. Jürgen von Beckerath: Chronologie des Pharaonischen Ägypten, Mainz, (1997), p.96
  3. a b K. A. Kitchen: The Third Intermediate Period in Egypt (c. 1100–650 BC), 3rd edition, 1996. Aris & Phillips Ltd. p.542
  4. J. Chappaz, Geneva 30 (1982), pp.71–81
  5. Grimal, p.339

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne