Back يا (كانا) Arabic ယ (ခန) BLK や (lizherenn) Breton Ya (kana) Catalan Ya (kana) English Ja (kanao) Esperanto や Spanish Ya (kana) Finnish や French や GAN
| ja | |||
| |||
| Hiragana eredete | 也 | ||
| Katakana eredete | 也 | ||
| Betűzési ábécében | 大和のヤ Jamato no ja | ||
| IPA | [jä] | ||
| Hepburn-átírással | |||
| Hepburn-átírás | ya | ||
| Magyaros átírással | |||
| Magyaros átírással | ja | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ja témájú médiaállományokat. | |||
| kana godzsúon | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hiragana や, katakana ヤ, Hepburn-átírással: ya, magyaros átírással: ja japán kana. A hiragana és a katakana is a 也 kandzsiból származik. A godzsúonban (a kanák sorrendje, kb. „ábécérend”) a 36. helyen áll. Dakutennel és handakutennel képzett alakja nincs. Kisebb írásmódú alakjával képezik a jóon kettőshangzók egy részét.[1]
| Hepburn és magyaros |
Hiragana (Unicode) | Katakana | |
|---|---|---|---|
| Alapalak | ya ja |
や (U+3084) | ヤ (U+30E4) |
- ↑ Jim Gleeson. Contracted sounds, Japanese Hiragana: An Introductory Japanese Language Workbook. Tuttle Publishing (2013). ISBN 9781462913978