Jean-Baptiste Say

Jean-Baptiste Say
Született	1767. január 5. Lyon
Elhunyt	1832. november 15. (65 évesen) Párizs
Állampolgársága	francia[1]
Gyermekei	Horace Émile Say Octavie Say
Szülei	Françoise Castanet Jean-Étienne Say
Foglalkozása	közgazdász gyáriparos újságíró fordító író
Sírhelye	Père-Lachaise temető (39)[2] Grave of Say
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Say témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jean-Baptiste Say (Lyon, 1767. január 5. – Párizs, 1832. november 15.) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője.

Elsősorban az általa 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'économie politique) című főművében megfogalmazott Say-dogmáról ismert. Ezzel a dogmával, amely az aggregált kereslet és az aggregált kínálat azonosságát jelenti ki a gazdaságban, Say máig tartó hatást gyakorolt az elméleti közgazdaságtan világára.

A tudomány más kérdéseiben többnyire Adam Smith és más klasszikusok nézeteit osztotta, Ricardo munkaérték-elméletét viszont nem fogadta el, véleménye szerint a javak értékét nem a beléjük fektetett munka, hanem a jószágot fogyasztó egyénnek a javakra vonatkozó szubjektív hasznosságérzete határozza meg. A szubjektív hasznosság azzal a maximális pénzösszeggel mérhető, amit az egyén még hajlandó az adott jószágért kifizetni – ezt az összeget a mai közgazdászok rezervációs árnak nevezik. Hasonlóan tudtán kívül vezette be a határhaszon fogalmát is, amikor a „hasznos dolgok utolsó mennyiségének hasznosságá”-ról írt. A szubjektív hasznossággal kapcsolatos elméletei Sayt a neoklasszikus közgazdaságtan legfontosabb előfutárává tették.

1. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. november 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
2. ↑ Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908