Jimmy Connors | |
Személyes adatok | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Lakóhely | East St. Louis, Illinois |
Született | 1952. szeptember 2. (72 éves) East St. Louis, Illinois |
Magasság | 177 cm |
Testsúly | 70 kg |
Kéz | bal, kétkezes fonák |
Profivá válás | 1972 |
Visszavonult | 1996 |
Összkereset | $8 641 040 |
Eredményei egyesben | |
Eredmények | 1222 – 269 |
Tornagyőzelmek | 120 ebből 105 hivatalos ATP-győzelem |
Világranglistán* | 1 (1974. július 29.) |
Grand Slam-eredmények egyesben | |
Australian Open | Gy (1974) |
Roland Garros | 1/2D (1979-80, 1984-85) |
Wimbledon | Gy (1974, 1982) |
US Open | Gy (1974, 1976, 1978, 1982–1983) |
Eredményei párosban | |
Eredmények | 173 – 78 |
Tornagyőzelmek | 15 |
Világranglistán* | 370 (1993. március 1.) |
Kitüntetései |
|
* Legjobb helyezés a világranglistán | |
Frissítve: 2006. július 25. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jimmy Connors témájú médiaállományokat. |
James Scott („Jimmy”) Connors (East St. Louis, Illinois, 1952. szeptember 2. –) amerikai teniszező, 1974 júliusa és 1977 augusztusa között 160 hétig volt megszakítás nélkül világelső (majdnem 30 évig rekordot tartott ezzel, amit 2007-ben Roger Federer megdöntött).
Nyolc Grand Slam tornát nyert egyéniben – öt US Opent (1974, 1976, 1978, 1982–1983), két Wimbledont (1974, 1982), egy Australian Opent (1974) –, és kettőt párosban.
Hosszú teniszkarrierje során 105 ATP-tornát megnyert, ezzel abszolút csúcstartó.
1998-ban beválasztották az International Tennis Hall of Fame (Teniszhírességek Csarnoka) tagjai közé.[1]