John Keats | |
![]() | |
Született | 1795. október 31.[1][2][3][4][5] |
Elhunyt | 1821. február 23. (25 évesen)[1][2][3][4][5] Róma[7] |
Állampolgársága | brit |
Foglalkozása | |
Iskolái | King’s College London |
Halál oka | gümőkór |
Sírhelye |
|
![]() | |
John Keats aláírása | |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók John Keats témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz John Keats témájú médiaállományokat. | |
John Keats (London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23.) Lord Byron és Percy Bysshe Shelley mellett az angol romantikus költők második generációjának egyike, a „Szépség Költője”.
A verseit csupán négy évvel halála előtt jelentették meg. Élete során a kritikusok nem mindig nézték jó szemmel a munkásságát, de a 19. század végére az egyik leghíresebb angol költővé vált. Keats költészetét leginkább a nagyon érzékeny és érzelmes képi világ jellemzi, amit az olvasó az ódái olvasása közben vehet észre legkönnyebben. Keats teljes lényével nyitott volt a szépség minden jellegű befogadására, valamint sokat foglalkozott a boldogság és azon belül is saját boldogságának nyughatatlan keresésével és annak leírásával. Az irodalom szépségei számára felfoghatatlan csodák, rajongással beszél és ír költőtársairól, és dicső elődeiről Shakespeare-ről és Homéroszról. Keats igazi esztétaköltő, aki a szépséget újradefiniálja.
„A szépség igazság, az igazság szépség, ez minden, amit tudtok e földön és amit tudnotok kell..." (Beauty is truth, truth beauty – that is all, ye know on earth, and all ye need to know.) Keats verseit többek között Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc fordította magyarra.