John Locke | |
Godfrey Kneller festménye (1697) | |
Született | 1632. augusztus 29. Wrington, Somerset, Anglia |
Elhunyt | 1704. október 28. (72 évesen) Oates, Essex, Anglia |
Állampolgársága | angol[1][2] |
Szülei | Agnes Keene John Locke |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | a Royal Society tagja |
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | High Laver[3] |
Filozófusi pályafutása | |
Iskola/Irányzat | Empirizmus |
Érdeklődés | Metafizika, Episztemológia, Politikafilozófia, Pedagógia |
Akikre hatott | Humet, Kantot, és még sok más filozófus |
Akik hatottak rá | Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Hobbes |
Fontosabb nézetei | tabula rasa elmélet, emberi jogok |
Fontosabb művei |
|
John Locke aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz John Locke témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus. Az angol empirizmus, illetve a korai materializmus egyik fő képviselője, egyike azon gondolkodóknak, akik a tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé: minden tudás a tapasztalattól függ és annak ellenőrzése alatt áll. Az államról, a vallási toleranciáról és a pedagógiáról vallott nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra és a politikai liberalizmusra. Ötvenes éveitől lett híres ember, de hírnevét végül filozófusként érdemelte ki, műveinek, elsősorban az 1689-ben megjelent Értekezés az emberi értelemről című munkájának a publikálása révén.
Életét két kérdés vizsgálatának szentelte: hogyan lehetséges, hogy az emberek bármit is tudni képesek, és hogyan kell megpróbálniuk élni? Azt szerette volna megmutatni, hogy az embernek a természetben elfoglalt helyének racionális megértése azt kívánja tőlünk, hogy keresztényként éljenek.