Josiah Willard Gibbs

Josiah Willard Gibbs
Életrajzi adatok
Született	1839. február 11. New Haven, Connecticut
Elhunyt	1903. április 28. (64 évesen) New Haven, Connecticut, USA
Sírhely	Grove Street Cemetery
Ismeretes mint	matematikus fizikus kémikus egyetemi oktató elméleti fizikus mérnök thermodynamicist
Nemzetiség	amerikai
Házastárs	nincs
Szülei	Mary Ann Fox Gibbs Josiah Willard Gibbs, Sr.
Iskolái	Yale College Heidelbergi Egyetem Yale School of Engineering & Applied Science Yale Egyetem Hopkins School Sheffield Scientific School
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Yale Egyetem
Doktorátusi tanácsadói	Hubert Anson Newton
Pályafutása
Aktivitási típus	matematikus, elméleti fizikus, fizikai kémikus
Munkahelyek
Más munkahelyek	Yale Egyetem
Jelentős munkái	statisztikus mechanika, statisztikus sokaság, Gibbs-féle entrópia, fázistér, Gibbs-féle szabadenergia, Gibbs-féle fázisszabály, Gibbs-paradoxon, vektorszámítás, vektoriális szorzat, Gibbs-jelenség, Gibbs-Helmholtz-egyenlet, Gibbs-Duhem egyenlet, Gibbs-algoritmus, Gibbs-Thomson hatás, Gibbs-féle adszorpciós izoterma, Gibbs-Donnan hatás, Gibbs-lemma
Szakmai kitüntetések
Rumford-díj (1880), Copley-érem (1901)
Josiah Willard Gibbs aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Josiah Willard Gibbs témájú médiaállományokat.

Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket. Termodinamikai munkásságával szilárd elméleti alapot szolgáltatott a fizikai kémiának, így nagy szerepet játszott induktív tudománnyá válásában. James Clerk Maxwell-lel és Ludwig Boltzmannal együtt megteremtette a statisztikus mechanikát (az elnevezés is tőle származik), a termodinamika törvényeit pedig nagyszámú részecske statisztikus viselkedéséből, az ún. statisztikus sokaságból vezette le. Dolgozott a Maxwell-egyenletek optikai alkalmazásán, matematikusként pedig (a brit Oliver Heaviside-tól függetlenül) megteremtette a modern vektorszámítást (vektorkalkulus).

1863-ban az Amerikai Egyesült Államokban elsőként szerzett mérnöki tudományokból doktorátust a Yale Egyetemen. 1871-től haláláig a Yale Egyetem matematikai fizika professzora. Amerikai elméleti tudósként elsőként vált nemzetközileg elismertté szakmájában, Einstein az „amerikai történelem legnagyobb elméjének” nevezte. 1901-ben az akkoriban legmagasabb kitüntetésnek számító Copley-éremmel jutalmazták a matematikai fizikában elért sikereiért.

Életrajzírói Gibbset rendkívüli eredményei ellenére igen szerény és csendes embernek írják le. Annak ellenére, hogy munkássága szinte majdnem teljesen elméleti jellegű, gyakorlati jelentősége a kémiai technológiai iparág megjelenésével vált egyértelművé a 20. század első felében. Robert Millikan szerint jelentősége a statisztikus mechanika és termodinamika területén Laplace égi mechanikai eredményeivel, valamint Maxwell elektrodinamikai teljesítményével egyenértékű.