Back Jupiter Afrikaans Jupiter (Planet) ALS ጁፒተር Amharic Chupiter (planeta) AN Þunor (tungol) ANG Jupita ANN ब्रेस्पति ग्रह ANP المشتري Arabic جوپيتر ARY المشترى ARZ
.svg){kind=small} Jupiter | |
 | |
| A Voyager–1 által a Jupiterről készített kép feldolgozott változata | |
| Névadó | Iuppiter |
| Pályaadatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Aphélium távolsága | 816 081 455 km 5,45516759 CsE |
| Perihélium távolsága | 740 742 598 km 4,95155843 CsE |
| Fél nagytengely | 778 412 027 km 5,20336301 CsE |
| Pálya kerülete | 4,888 Tm 32,675 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,04839266 |
| Orbitális periódus | 4332,589 nap |
| Sziderikus keringési idő | 4333,2867 nap (11,86 év) |
| Szinodikus periódus | 398,88 nap |
| Min. pályamenti sebesség | 12,446 km/s |
| Átl. pályamenti sebesség | 13,056 km/s |
| Max. pályamenti sebesség | 13,712 km/s |
| Közepes anomália | 20,02° |
| Inklináció | 1,30530° (6,09° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
| Felszálló csomó hossza | 100,55615° |
| Központi égitest | Nap |
| Holdak | 92[1] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 142 984 km |
| Egyenlítői sugár | 71 492 km (a földi 11,209-szerese) |
| Poláris sugár | 66 854,5 km (a földi 10,517-szerese) |
| Lapultság | 0,06487 |
| Felszín területe | 6,14 × 1010 km² (a földi 120,5-szerese) |
| Térfogat | 1,431 × 1015 km³ (a földi 1321,3-szerese) |
| Tömeg | 1,899 × 1027 kg (a földi 317,9-szerese) |
| Átlagos sűrűség | 1,326 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 23,1 m/s2 |
| Szökési sebesség | 59,54 km/s |
| Sziderikus forgásidő | 0,413538021 nap (9 h 55 min 29,685 s)[1] |
| Forgási sebesség | 12,6 km/s, 45 300 km/h (az egyenlítőnél) |
| Tengelyferdeség | 3,13° |
| Az égitest északi égi pólusának rektaszcenziója | 268,05° (17 h 52 min 12 s) |
| Az égitest északi égi pólusának deklinációja | 64,49° |
| Albedó | 0,52 |
| Felszíni hőmérséklet | |
| Min. | 110 K Kelvin -163 C Celsius |
| Átl. | 152 K Kelvin -121 C Celsius |
| Max. | Kelvin Celsius |
| Látszólagos fényesség |
|
| Abszolút fényesség | -9,4 |
| Atmoszféra | |
| Felszíni nyomás | 70 kPa |
| Összetevők | ~86% hidrogén ~14% hélium 0,1% metán 0,1% vízpára 0,02% ammónia 0,0002% etán 0,0001% foszfin <0,00010% hidrogén-szulfid |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jupiter témájú médiaállományokat. | |
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-típusú, vagy külső bolygóknak nevezik.
A Földről nézve maximális fényessége -2,5 magnitúdó, ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid időre a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain).
A Jupiter főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja forgási ellipszoid (lapított gömb). A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek.
A bolygót halvány planetáris gyűrűrendszer és erős magnetoszféra vesz körül. 79 holdja van (2018-as adat), köztük a négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük, amelyeket 1610-ben fedezett fel névadójuk.
A Jupitert számos űrszonda vizsgálta már, legismertebbek ezek közül a Pioneer és Voyager közelrepülések, később a Galileo és a Juno űrszonda.
A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét Iuppiterről, a római főistenről kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképezi (Unicode: ♃).
- ↑ Astronomers discover 12 new moons around Jupiter, jumping total to 92 (angol nyelven). PBS. (Hozzáférés: 2024. január 31.)