Karintia

Karintia
Karintia címere Karintia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Klagenfurt
Legnagyobb város	Klagenfurt
Kormányzó	Peter Kaiser (SPÖ)
ISO 3166-2	AT-2
Népesség
Teljes népesség	561 293 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban	6.
Népsűrűség	59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1449 m
Legmagasabb pont	Großglockner, 3798 m
Terület	9535,97 km²
Rangsorban	5.
Időzóna	CET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Karintia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karintia témájú médiaállományokat.

Karintia (németül: Kärnten, szlovénül: Koroška, olaszul: Carinzia, régen magyarul: Korontályország) Ausztria legdélibb szövetségi tartománya, elsősorban hegyvidékéről és tavairól ismert. A történelmi Karintia tartomány egy része, mintegy egytizede ma Szlovéniában található Koroška régió néven. 9535,97 km²-es területével hazánk 5. legnagyobb tartománya, ezzel Ausztria teljes területének mintegy 11,36%-át adja. Illetve közel 561 ezer fős lakosságával a 6. legnépesebb tartomány, ezzel szomszédunk népességének 6,25%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.

Nyugatról Tirol, északról Salzburg és Stájerország, keletről szintén Stájerország, délről pedig Szlovénia és Olaszország határolja. Székhelye "a Rózsa városának" is nevezett Klagenfurt am Wörthersee, amely a gyönyörű Wörthi-tó közelsége miatt népszerű üdülőhely. Valamint ismert gazdag kulturális eseményeiről, például a Ingeborg Bachmann-díj irodalmi fesztiválról, valamint a közeli Minimundus parkról. De nevezetesebb települései közé tartozik a termálvizeiről és a téli sportolási lehetőségekről is ismert Villach, a fontos gazdasági központ, amely mezőgazdaságával és iparával is jelentős Feldkirchen in Kärnten, a híres középkori műemlékeiről nevezetes Spittal an der Drau, illetve a síelésről és túrázásról ismert Hermagor.

Karintia (Kärnten) Ausztria legdélebbi tartománya, amely a Alpok déli vonulataiban helyezkedik el. A tartomány határos Szlovéniával és Olaszországgal, így fontos átkelőpont Európa déli régiói számára. Karintia területe hegyvidéki, ahol a Nockberge, a Karni-Alpok és a Karavankák emelkednek. A tartomány számos folyóval rendelkezik, legfontosabbja a Dráva, de itt találhatók Wörthi-tó, Millstatti-tó és Faaki-tó is, amelyek népszerű üdülőhelyek. A klíma mérsékelt alpesi, így télen havas, míg nyáron hűvös, ideális túrázáshoz és téli sportokhoz. Karintia gazdag természeti szépségekben, erdőkben, hegyekben és tavakban, amelyek a turistákat vonzzák.

Történelme gazdag és változatos. A terület már az őskorban is lakott volt, majd a rómaiak alatt a Noricum provinciához tartozott. A 9. században a Bajor Birodalom részeként a karintiai terület a Karintiai Hercegség központja lett. A középkor folyamán a tartomány többször is változó hatalmi viszonyok között állt, és gyakran harcoltak benne a germánok és a szlávok. A 13. századtól kezdve a Habsburgok irányítása alá került, és a tartomány egyre inkább a császári család egyik fontos területévé vált. Karintia a 19. század végén és a 20. század elején politikai és etnikai változásokon ment keresztül, különösen az első világháború után, amikor Ausztria részeként a határok módosultak.

1. ↑ Bevölkerung am 1.1.2020 nach detaillierter Staatsangehörigkeit und Bundesland. (Hozzáférés: 2021. január 3.)